Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56
mert a csónak csak a Hajógyári sziget déli csúcsa alatt kelhetett át a folyón. Az eddigi kutatók általában azt gondolták, hogy a budai révhely a mai zsinagóga táján keresendő. Ezt a felfogásukat azzal támasztották alá, hogy a rév csak a Hajógyári sziget déli csúcsa alatt haladhatott át, így a rév kikötője is attól délre keresendő. Már Belitzky is hajlott afelé, hogy a kikötő helyét a római városfal déli része elé helyezze el, 20 s ezt a felfogását Csemegi is átvette. 21 A rév helyét a középkori források sem jelölik meg pontosan. Annyi az 1355-i oklevél határjárásából kiolvasható, hogy az esztergomi nagyútról a rév felé vezető útvonal a királynéi vártól északra húzódott és ott a várat körülvevő árkot keresztezte. 22 Ebből arra következtethetünk, hogy a rév kikötője a királynéi vár vonalában lehetett, azaz a mai Templom utca és a Zichy-kastély közötti területen. Ez a terület már a Hajógyári sziget déli csúcsa mögött viszonylagos védettséget biztosíthatott az itt kikötő csónakok részére. A védettséget a királynéi várárok vizét levezető árok torkolata is elősegíthette. A révnek ez a szakaszos meghatározása annál is valószínűbb, mert a rév nemcsak az átkelő csónakok rendszeres kikötője volt, hanem kirakodóhely és halőrzőhely is, amely a part hosszabb szakaszát kellett hogy elfoglalja. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a római híd pusztulása után attól délre kialakuló rév egészen a török hódoltságig megszakítás nélkül használatban volt. Kiindulópontját a pesti parton pontosan meghatározhatjuk, a budai oldalon fekvő helyét azonban csupán megközelítőleg helyezhetjük el a Templom utca és a Zichy-kastély közötti szakaszon. Ez a partrész két másik fontos városfejlesztő elemmel volt szoros kapcsolatban : a piaccal és a prépostság templomával. 2. A piac kérdése Az óbudai piac későn tűnik fel a történeti források világánál. A budai part első piaca a mai Császárfürdő helyén fekvő ,, forum Geyse" volt, amelynek kialakulása még a királyság előtti korszakra nyúlik vissza. 2 * Nem valószínű, hogy a királyság előtt és a királyság első századainak fejletlen gazdasági viszonyai, kisméretű kereskedelme ugyanakkor a közelben még egy piacot hozott volna létre Óbudán. Ezt a feltevést megerősíti az 1148-i oklevél is, amely semmit sem tud óbudai piacról. Teljesen valószínűtlen, hogy ez az oklevél, amely Óbuda környékének valamennyi királyi jövedelmét a budai káptalannak és prépostnak adományozta, s ezek közt a káptalannak juttatta a ,, forum Geyse" vásárvámját is, éppen a prépostsági templom közvetlen közelében fekvő óbudai piac jövedelmét tartotta volna fenn a király számára. Első ízben az 1212-i oklevél említi meg az óbudai piac jövedelmét, amelyet ekkor a király a budai káptalannak adományozott. 24 Az óbudai piac 1148 és 1212 közötti kialakulását — mint azt még látni fogjuk — a kereskedelem általános fejlődése is alátámasztja. 25 1212 után már okleveles adatok is bizonyítják az óbudai kereskedelem létezését. 1231-ben 12
