Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

TÓTH ANDRÁS Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért (1686-1705) I. Az újjátelepülő yáros fejlődésének társadalmi és politikai feltételei A valamikor Európa-szerte csodált és még a török uralom alatt is figyelemre méltó szépségű Buda 1686. évi pusztulását számos leírás örökíti meg. Bzek élethű színekkel ecsetelik a királyi város múltbeli szépségeit és az ostrom alatti teljes pusztulását. A Duna másik partján fekvő Pest városáról, múltjáról viszonylag kevesebbet tudunk. Budára, a mindenkori igazgatási és művelődési központra, természetszerűen ráterelte a figyelmet látványos földrajzi fekvése, évszázadok során, hosszú emberöltők munkájának eredményeként kialakult városképe. A felszabadulás utáni években is Budát vették elsősorban pártfogásba a katonai és polgári hatóságok, mivel a Vár védhető és lakható állapotba való hozatala a katonai és polgári igazgatás közös érdeke volt. így az első években a jobbparti város kézzelfoghatóbban érezte a felsőbb szervek támogatását, s ez fejlődésének ütemében is látható volt. A XVIII. században, a Rákóczi-szabadságharc leverése után azonban megváltozott a helyzet : a zárt életformában élő Buda fokozatosan háttérbe szorult a mozgalmas kereskedelmi gócponttá felnövő Pest mellett, s a század végére Pest vált az ország gazdasági és szellemi központjává. A felszabadulás utáni negyedszázadban ennek a fejlődésnek külső nyomai még nem ismerhetők fel, s nem is lenne helyes, ha azok felderítésén fáradoznánk. Viszont a távoli jövendő csírái kétségtelenül megvoltak. Meglétükre utal a fejlődés számos ténye s ismeretük híján nem lenne érthető a város későbbi éveinek története. Elsőként a gazdaságföldrajzi tényezőről kell szólnunk. A várhegyen épült Buda földrajzi szempontból zártabb jellegű, mint Pest, melynek vásártartásra alkalmasabb fekvése, közvetlen földrajzi kapcsolata az alföldi tájjal, központi fekvése az északi, keleti és déli úthálózatban, kikötésre alkalmas partszakasza voltak azok a gazdaságföldrajzi adottságok, melyek elősegítették fejlődését. A gazdaságföldrajzi helyzet előnyei elsősorban a város vásárainak korai fejlődésében nyertek kifejezést. Földrajzi fekvése más előnyöket is rejtett magában. Buda számára az igazgatás szerveinek közvetlen jelenléte nem volt minden esetben 103