Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

kedvező. Erősebb ellenőrzés, nagyobb állandó helyőrség volt az ára az építkezés erősebb ütemében mutatkozó pozitívumnak. Pest a közvetlen adminisztratív ellenőrzés hiányát több alkalommal előnyösen érezhette. Nem hagyható figyelmen kívül a társadalmi tényező sem. Pesten — mint látni fogjuk — sokkal vegyesebb, bizonytalanabb társadalmi helyzetű, ennélfogva mozgékonyabb lakosság telepedett meg, mint Budán, fakóinak nemzetiségileg vegyes összetétele — éppen az ellentéteken keresztül — serkentően hatott gazdasági és politikai fejlődésére. Ismételjük : a fejlődés csíráira óhajtottunk rámutatni ; a felismerhető külső jelek a későbbi korok jellemzői, azonban a kettő közötti kapcsolat nem hagyható figyelmen kívül. Az ostrom, illetve az ostromot megelőző katonai műveletek Pestet szinte teljesen elpusztították, nyugati viszonyokhoz mérten lakhatatlanná tették. A város vigasztalan képet nyújtott. Új lakóinak, a kormányzati szerveknek mindent elölről kellett kezdeniök. Nemcsak a városkép volt „tabula rasa", — társadalmi szempontból is ez volt a helyzet. A város szétszóródott lakói közül úgyszólván senki sem tért vissza. Biso ,,lakói" nyilvánvalóan az odahelyezett helyőrség katonái voltak, mégpedig — érdekes módon — 2000 magyar katona, Koháry István vicegenerális parancsnoksága alatt.

1 Természetesen, nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítanunk az első pesti helyőrség magyar jellegének, azonban talán nem járunk rossz úton, ha mégis bizonyos kapcsolatot keresünk a magyar parancsnok alatti magyar helyőrség és a pesti magyar lakosság korai jelentkezése között. Hasonlóan előmozdíthatta ezt a fejlődést az is, hogy ekkor még az összes Pest környéki falvak magyarok voltak ; ezekből feltehetően szép számmal szivárogtak be a városba a magyar jobbágyok, zsellérek.

2 A pesti őslakosság kialakulása a kor várospolitikája szempontjából figyelemre méltó. Mint említettük, a katonai és polgári hatóságok Budát részesítették elsősorban pártfogásukban. Ott telepedett meg a katonai parancsnok és a polgári igazgatás vezetője, ott igyekeztek épületeket rendbehozni és ott vigyáztak a legjobban az új telepesek politikai megbízhatóságára is : fent a várban csak németek, csak katolikusok telepedhettek meg. Ugyanekkor viszont kevesebb gondot fordítottak — politikai szempontból is ! — a Váron kívüli budai területre és Pestre. Természetesen arra azért ügyeltek, hogy Pest város lakosságának többsége is németek közül kerüljön ki. Nagyszámú német telepest irányítottak tehát ide is, ezek azonban a bevándorlók legszegényebb rétegét alkották. A módosabbak Budán telepedtek meg. A város lakóinak kisebbik felét magyarok és szerbek alkották. A magyar őstelepesek között egy igen vékony nemesi réteg mellett nagy számban voltak szökött jobbágyok, zsellérek. Ez a réteg sem volt tehát elsőrendűen alkalmas a hagyományos jellegű polgári megtelepülés létrehozatalára.

3 Hasonló volt a helyzet a szerbekkel is. letelepedésükkel kapcsolatban még a kormányzati körök sem voltak teljesen egy véleményen. 104