Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

Svájci Gépgyár Rt., az Első Magyar Vasúti Kocsigyár Rt., az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. ; régi egyéni tulajdonból alakult át részvénytársasággá a Schlick- és Oetl-féle vasöntő és gépgyár. Természetesen nem kerülte el a tőke figyelmét az európai hírű Ganz-gyár sem. Az 1867 decemberi ártszervezés módja elárulta a nehéz­ségeket, amelyek az alapító halála folytán a vezetésben előálltak. Nyilván­valóvá vált, hogy a küszöbön álló fellendülés éveiben a vállalat aligha lesz képes a termelési lehetőségek teljes kihasználására. 1869 tavaszán tehát a pesti kereskedő- és banktőkések egy csoportja (M. P. Blau és I. Brüll & Co.) érintkezésbe lépett Eichleiterrel és tárgyalásokat kezdett a gyárüzletbe való bekapcsolódásról. A Ganz-örökösök az első üzletév tapasztalatai alapján elzárkóztak a társulás elől, de készek voltak a gyárat eladni. Miután az érdeklődőknek sem volt kifogásuk e megoldás ellen, rövidesen megegyeztek, s március 30-án Embrachban megkötötték az adásvételi szerződést. Eszerint a Ganz-család a gyárvállalatot minden ingatlan és ingó tartozékaival, egész áru- és anyagkészletével, összes aktíváival (készpénzével, váltóival, értékpapírjaival és az átadás nap­jáig befolyó jövedelmeivel) és szabadalmaival 3 650 000 frankért (= 1 825 000 forint) eladta az említett pénzcsoportnak. A Ganz-üzlet­társak : Eichleiter, Keller és Mechwart, április 12-én léptek egyezségre az új tulajdonosokkal. 700 000 forintnyi váltságdíj fejében mindhárman lemondtak szerzett jogaikról és üzleti részesedésükről. A vállalat meg­szerzése után a tulajdonosok további tőkebekapcsolásokat hajtottak végre. Először három új üzlettársat (Wahrmann és fia, Baron testvérek, Kohén J. J.) vontak be vállalkozásukba — 375 000 forintnyi haszon­nal 3 / 5 részben átengedték nekik a Ganz-cég tulajdonjogát-, aztán velük együtt hozzáláttak a vállalatnak részvénytársasággá való átszervezé­séhez. A nevezett társak öten, mint alapítók és engedményesek össze­sen 1 000 000 forint értékű részvény jegyzését fenntartották maguknak, Eichleiternek és Mechwartnak 100 000—100 000, Kellemek 50 000 forintos jegyzésre nyújtottak lehetőséget, — további 1 250 000 forint részvényérték jegyzését pedig nyilvános aláírásra kívánták bocsátani. Alapítási kérelmüknek az illetékes miniszter 1869. ápr. 17-én kelt rendeletével helyt adott, s egyszersmind jóváhagyta előterjesztett alap­szabálytervezetüket is. Az alakuló közgyűlés április 21-én a pesti lyloyd palotában folyt le. Az egybegyúlt részvényesek kimondták a „Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt" megalakulását, s elnökké Somssich Pál udvari tanácsost, az igazgatótanács tagjaivá pedig a fent nevezett alapító bankárokon kívül Eichleitert, Áldássy Antalt, Fakh Oszkárt, Feszt Imrét és Koisch Andrást választották meg. Hamarosan megtörtént a részvénykibocsátás is : 5000 db 500 Ft-os részvényből 2500 az alapítók és érdektársaik, 2500 pedig kívülállók kezébe került. Június elején került sor a vállalat kipróbált régi vezetőinek újra szerződtetésére. Eichleiter alelnök, Mechwart 5000 Ft évi fizetéssel és 1% jutalékkal műszaki igazgató, Keller pedig 4000 Ft évi fizetéssel és ugyancsak 1 % jutalékkal kereskedelmi igazgató lett. Néhai Ganz Ábrahám patriarkális jellegű 379

Next

/
Oldalképek
Tartalom