Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458
vállalatának korszerű tőkés átszervezése ezzel véget ért, s a részvénytársaság nagy reményekkel kezdte meg működését. Senki sem sejtette, hogy a magyar közgazdaság súlyos válságok küszöbén áll, s a fiatal hazai iparra egy évtizedig tartó kemény megpróbáltatás vár. 1869 augusztusában kitört az első magyarországi tőkés gazdasági válság. Rossz termés következtében jelentékenyen visszaesett a gabonakivitel, s így nem folytak be az országba azok a jelentős idegen tőkék, amelyek két év óta az új alapításokat táplálták. Az eddigi pénzbőséget hirtelen pénzszűke váltotta fel. A túltelített részvénypiacon csakhamar bekövetkezett az értékpapírok árfolyamzuhanása, majd a bankkamatlábak felemelése, végül a vállalkozói kedv teljes letörése és az ipari és kereskedelmi tevékenység pangása. Jelentékenyen hozzájárult a válság mélyüléséhez és elnyúlásához a következő évben kitört porosz—francia háború, mely elzárta kivitelünk elől a nyugat-európai gabonapiacokat. A megnehezült helyzetben az új részvényes vállalatok egész sora felszámolt, többek között a Magyar—Svájci és a Magyar—Belga Gépgyár is. A Ganz-gyárat azonban csak éppen érintette a vihar szele. Az alapító részvényesek egyike, Kohén bankár csődbe jutott, s bukása 56 686 forint veszteséggel fenyegette a vállalatot. Szerencsére az összeg javarésze megtérült a csődtömegből, kisebb részét pedig az igazgatóság tagjai magukra vállalták. így aztán az 1870. március 16-i első rendes közgyűlésen csupa jó eredményekről szóló és bizakodó hangulatú jelentést lehetett előterjeszteni a lefolyt üzletévről. A részvényesek megelégedetten vehették tudomásul, hogy tőkéjük nem került veszélybe, ellenkezőleg számottevően gyümölcsözött : minden 4 / 5 részben befizetett részvényre 40 frt osztalék jutott. E kivételes jelenségnek megvoltak a maga természetes okai. Először a Ganz-cég több évtizedes munkával létesített szilárd alapokon nyugodott ; másodszor európai üzletköre lévén, termelése bizonyos fokig független volt a helyi válságoktól ; harmadszor a vasúti megrendelések olyan piacot biztosítottak számára, amelynek felvevőképességét kontinentális válságok sem béníthatták meg teljesen. A szóban levő válság pedig Magyarország határain kívül nem öltött komolyabb méreteket, sőt a hazai vasútépítéseket is csak átmenetileg érintette, mivel ezek után a kormány jelentős kamatbiztosításra kötelezte magát. E körülményeknek tulajdonítható, hogy az első részvénytársasági üzletévben nem kevesebb, mint 25 253 nagyméretű vagonkerék, 11 103 kisméretű lóvasúti kerék, 3097 keresztezés, 20 221 vámmázsa (= 10 110,5 q) gépészeti és építészeti öntvény, s mindezen felül még sok különféle gép volt előállítható, összesen 2 122 865 forint értékben, továbbá, hogy a jelzett osztalékfizetésre módot nyújtó 224 850 Ft-nyi tiszta nyereség volt elérhető. Nem csoda, ha a Ganz-vezetőkben az országos levertség idején is szilárd maradt a derűlátás hangulata. „Egyre gyarapodó külföldi összeköttetéseink — hangoztatta az igazgatóság — lehetővé teszik számunkra, hogy ezután is bátran szembenézzünk a politikai események, kereskedelmi és pénzválságok vagy rossz termések folytán előállható dekonjunktúrákkal". S hogy csakugyan nem féltek, azt 380
