Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

határnál, Kőbányával szemközt kezdték el a Királyhegy (Königsberg) környékén, tehát olyan területen, melynek tulajdonjoga akkor még tisztázatlan volt.

137 A Rákos patak mellett (auf dem Rakosch) 420 darab rétet osztottak ki. Az 1—5. számúak ober dem Königsberg, 5—27. neben dem Kerezturer weeg, 28—146. (és itt van még I/itt. A—

P., és 147—154.) gegen Czinkota, 155—212. gegen St, Mihal, 213—349. gegen Palota (itt 228—242-ig a városi rétek), 250—389. gegen Kabustaz-Medjer, 390. zwischen dem aus-floss des Rakosch und denen Ackern feküdt. A rétek keleten a pesti határra dűltek. Nyugati végükből adódó vonaluk máig meglevő utak kialakulását eredményezte. Dél felől elindulva a keresztúri határtól a Keresztúri út vonala a Kerepesi útig, onnan tovább a Kerepesi út, a Hajcsár út, a MÁV. aluljárótól kezdve pedig a mai Róbert Károly körút vonala határolta a réteket. Az egyes rétparcellák szélessége a telekkönyv szerint általában 15 öl volt. Hosszúságuk a természeti adottságok következtében változó. Dülési irányuk északkeletdélnyugati volt, így lettek a határra nagyjából merőlegesek. A mai zuglói utcahálózat kialakulására ezeknek a réteknek a dülési iránya döntő hatással volt, hiszen ezek a parcellák a XIX. század végéig változatlan formában fennállottak. Az 1715-ös összeírás szerint a rákosi rétek részben jó, részben sasos (charicetosum) füvet adtak. Egy kaszás rét

138 egy kocsi szénát adott. Az 1720-as összeírás szerint pedig, hogyha a Rákos nem önt ki, akkor két kaszás után egy kocsi szénát ad, ha kiont, négy kaszás után egy kocsit. A rákosi rétek a Rákos patakon kívül a különféle állóvizektől kapták nedvességüket. Ezek az állóvizek, változó terjedelemben már a török időkben is megvoltak. A legnagyobbak voltak : a Rákos patak torkolatától Fótra vezető úttól délre, a mai Rákos rendező pályaudvartól északra elterülő Kerek tó, — a Nádas tó a palotai határnál, — a mai Béke út vonalában lefelé húzódó nagykiterjedésű Csikós tó, — az Ördögmalom közelében levő Horgos tó, — sa cinkotai határnál levő Büdös tó.

139 Ezeken a nagyobb álló vizeken kívül a Rákos patak egész folyását végigkísérték a kisebb-nagyobb kiterjedésű mocsaras részek. Ezek a Rákossal együtt a nagy nyári melegek idején ki szoktak száradni.

140. Tavasszal viszont, vagy nagy esőzések alkalmával a Rákos vize megduzzadt s kilépett medréből. Ezeknek az áradásoknak a maradékai lehettek a mocsaras részek. Az áradások ellen már a XVIII. század első felében a Rákos patak szabályozásával próbáltak védekezni. 1750-ben a tanácsülési jegyzőkönyvekben említik a ,,Rakosser Canal"-t.

141 A tanács 1745. május 10én határozta el, a közjó érdekében, a Rákoson inneni ároknak a kaszálókon keresztül való tovább folytatását. (A város és a Paskál-malom közötti szakasz készítését ekkor már el is kezdték.)

142 Az árok készítéséhez mindenkinek, akinek a Rákoson rétje volt, négy forintot kellett fizetnie. Az árok vonala (demissorium) a Ballá Antal által az 1780-as években készített térképen igen jól szemlélhető. Az árok készítőjének célja nyilvánvalóan az volt, hogy a mocsaras részek vizét a Dunáb a levezesse, 162