Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131
A kiváltságokhoz fűzött remények azonban egyelőre nem valósultak meg. Bár a kiváltságlevél kibocsátásával úgy látszott, hogy megszűnnek azok az akadályok, amelyek a kamarai adminisztráció korában a városi gazdálkodás fejlődését gátolták — a város megkapta a ius territoriale-t, az ezzel kapcsolatos telekkönyvi jövedelmeket, a hajóhidat, a söradót és a kamarai adminisztráció birtokában levő kisebb királyi haszonvételeket, a malomtartási jog és a halászat jövedelmét —, a város pénzügyi viszonyai mégsem rendeződtek a Rákóczi-szabadságharc idején. A városi gazdálkodás kifejlődése elé újabb akadályok tornyosulták, amelyek súlyosbították a város pénzügyi nehézségeit. A kiváltságlevél kiadása lényegében nem tudta megállítani azt a válságos folyamatot, amely Buda életében a török uralom utáni újjászületés első évétől kezdve tapasztalható. Enek okát nem utolsó sorban abban kell látnunk, hogy a kiváltságlevél előnyeit nagyban lerontották azok a súlyos kötelezettségek és terhek, amelyeket a 8600 Ft-ot kitevő ius armorum, azonkívül pl. a hajóhíd megváltásáért követelt 2000 Ft lefizetésével a város magára vállalt. 37 A városi pénzügyek válságos helyzetét fokozta az is, hogy a kiváltságokkal járó jogokat Buda tulajdonképp csak 1705 szeptemberében, a fegyverváltság első részletének kifizetése után kapta meg, így a városi háztartásnak egészen eddig a régi városi jövedelmekre kellett támaszkodnia. A város régi jövedelmi forrásai a Rákóczi-szabadságharc alatt bekövetkezett nehéz gazdasági helyzet miatt elapadtak. A háború alatt megszűnt gazdasági kapcsolatok miatt elszegényedett lakosság nem tudott városi adót fizetni, a kereskedelem megszűnése miatt csökkentek a vámok, a város betelepülése lelassult, így a polgárok felvétele s ezzel a polgárdíjakból eredő jövedelem is kisebb lett. Bizonytalanabbá vált a Rudasfürdő jövedelme és a bolthelyiségek bérének fizetése is. A Rákóczi-szabadságharc okozta gazdasági krízis — részben a város császárhűségének egyik következménye — tehát főleg a város, által kezdettől fogva élvezett jövedelmeket csökkentette. E az állapot általában 1709-ig, a kurucok nyomásának enyhüléséig tartott. A régi jövedelmek ekkor kezdenek általában többet hozni. Eddig azonban a régi jövedelmi források csak félannyit jövedelmeztek a városnak, mint a kamarai adminisztráció korában. (Régi jövedelmek összege : 1693-ban 1421, 1696-ban 2891, 1698-ban 2878, 1700-ban 3685, 1704-ben 1424, 1705-ben 1504, 1706-ban 1481, 1708-ban 1552 Ft.) Mindez különösen 1705-ig érintette nagyon súlyosan a városi háztartást, mert a csökkent jövedelmek ellenére a város nyakába szakadtak a kiváltságok kibocsátásával kapcsolatos, már említett terhek, de ezenfelül a császári katonaság eltartásának és a város védelmének a költségei is. A régi jövedelmi források hozadékának ily csökkenése mellett 1705-től a kiváltságok biztosította új jövedelmek nem voltak elegendők a városi háztartás kiadásainak és a Rákóczi-szabadságharc korában a városra háruló súlyos kötelezettségeknek a fedezésére. Az új jövedelmek 63