Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

KÖNYVISMERTETÉSEK A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból ,,Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen daß ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f. Gesch. IV. 1954, 126.) A középkor történeti kutatásában a városok múltjának mindig nagy szerepe volt. A várostörténeti irodalom nagyobb arányú kibontakozása már a múlt század derekán megindult. A források publikálásával párhuzamosan a történettudomány szakágazatai közül elsőnek a jogtörténet vette vizsgálat alá a városok viszonyait, dolgozott ki fontos részleteket és összefüggéseket (pl. a városjogok keletkezése, város és piac viszonya stb.). A jogtörténet után a gazdaság- és társadalomtörténet is fokozott figyelmet szentelt a városok vizsgálatának, sőt hamarosan átvette a vezető szerepet. A városok fennmaradt forrásanyagának részletes feldolgozásával, lehetőleg számszerű, statisztikailag is értékelhető anyagra támaszkodva igyekezett a legapróbb részletekig kidolgozni a városok és a polgárság helyzetét. Erőfeszítései nyomán alakult ki a középkorvégi városoknak az az általánosan elfogadott képe, amely még ma is alapját képezi a középkori városokkal foglalkozó kutatásnak, s amelynek csúcspontját a két világháború között a belga H. Pirenne, a német G. v. Below és F. Rörig munkái jelzik. Bőséges forrásanyag azonban csupán a középkor második feléből maradt fenn, így a gazdaság- és társadalomtörténet csupán hipotézisekkel oldhatta meg a városok keletkezésének kérdését. A hipotézisekkel áthidalt korszak kérdéseinek és főképpen a városok kezdeteinek tisztázását szolgálta a településtörténetnek a kutatásba történt bekapcsolódása. A településtörténet módszertanában kifejezetten történeti ismeretek mellett most már a földrajz, a művészetés építéstörténet részeredményei is helyet kaptak. Ezzel a módszerrel jelentős eredmények születtek, főképp a városok területének fejlődése, a szervesen létrejött és újonnan alapított városok végleges szétválasztása terén, de a városok keletkezésének kérdése mégsem nyert megnyugtatóbb megoldást. A legkésőbb a régészet kapcsolódott bele a várostörténeti kutatás munkájába. Ennek a tudománynak távolmaradását hosszú ideig a korlátozott ásatási lehetőségek indokolták. A középkori városok 521 . ••'••.!••-_:. ;

..;.,..-:>.;.•-;<.;:;..;:.:..;: ;

.;:;.Á.Í -, ••..,• • ,.: :

,., :•. :.. .,.,/..• ....;.,; A- /••.'; •••>•.'. Vj-<•,'•.••'••'.•.-.• v .-.'. :'•"• .•',..:-'-....." . .',-:• ;