Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519
A Budapesti Történeti Múzeum ésszerű hármas tagozódása (régészeti, középkori és újkori osztály) csak lassan alakult ki. Gyűjtési módszere az időknek megfelelően is különböző volt. A régészeti osztály (aquincumi múzeummal) anyagának zöme az óbudai ásatásokból származik. Bölcsője az aquincumi Krempel-malom-ban ringott, ahová (1881-ben) azokat a tárgyakat helyezték el — az időjárás viszontagságai elől, amelyeket még nem vittek a Nemzeti Múzeumba. A középkori osztály magva épületbontásokból származik. A középkori ásatások ügye már 1887-ben és 1889-ben megindult, de ezeket a munkálatokat akkor nem kísérte szerencse. A budavári koronázótemplom átépítése alkalmából szétosztásra nem került, az eredeti gótikus épületről származó faragványokat ideiglenesen a Halászbástya saroktornyába helyezték. Ide kerültek 1902-ben a budai domonkos templom bontásából származó középkori sírkövek és építészeti töredékek is. Az újkori osztály első darabjai az 1885-ös és 1896-os kiállításokon bemutatott, városrészleteket ismertető gipszmodellek, tervek és fényképek voltak ; ezekhez járult még a főváros különböző hivatalaiban őrzött olyan műtárgyaknak csoportja, amelyek várostörténeti vonatkozásúak voltak. Az országos kiállításokra szerkesztett anyaghoz később gyűjtött anyag járult. A Budapesti Történeti Múzeum három osztályának anyaga tehát ásatások és gyűjtés révén adódott. A továbbiakban ismertetett forrásanyag a Budapesti Történeti Múzeum létrejöttének körülményeit kívánja vizsgálni. . * 1875-ben 2 , március 3-án az óbudai ún. Papföldön próbaásatásokat folytattak. Tömör alapfalak, hypocaustum, bélyeges téglák bukkantak elő. Ezeket a leleteket akkor Rómer, Zsigmondy és Ortvay vizsgálták meg. A nyolcvanas évek elején Torma Károly és Hampel József vezetik a Nemzeti Múzeum által folytatott régészeti kutatásokat. Torma Károly (Torma József történész fia) már 1859-től kezdődően közzétette tudományos kutatásai eredményeit. Sokáig a kolozsvári egyetem tanára volt. Az Erdélyi Múzeum évkönyveiben, Emlékkönyveiben, az Archeológiai Közlönyben, az Archeológiai Értesítőben jelentek meg folyamatosan publikációi, Dacia epigráfiájára vonatkozó dolgozatai. Aquincummal foglalkozó első cikke 1874-ben látott napvilágot. 3 Kolozsvárról Pestre költözvén, az egyetemen katedrát, a Nemzeti Múzeumban állást kap. Hampel József 4 jogásznak indult, de tanárának, Rómer Flórisnak buzdítására érdeklődése a régészet felé fordult. Első cikke hetedikes gimnazista korában a Bach-korszakban, még német nyelven jelent meg. 21 éves korában a bölcsészeti doktorátus megszerzése után a Nemzeti Múzeumba került. Hamarosan az éiem- és régiségosztály igazgatója, majd a Magyar Tudományos Akadémia régészeti bizottságának elő32 Tanulmányok Budapest múltjából **?*
