Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519

„az eddig Bécsbe küldeni rendelt (hazai) kincsletekből a bécsi kiválasztás után a budai királyi kamaránál a Nemzeti Múzeum számára is lehet tárgyakat kiválasztani."

1 Az 1860-ban a hajógyári szigeten előkerült római anyagot azonban — közel ötven évvel később — B. Sacken még mindig Bécsbe viteti. A kiegyezés után javul a helyzet : ettől kezdve a Nemzeti Múzeum tart igényt az ország bármely részén (a főváros területén is) előkerült emlékre akár vétel, akár megőrzés alapján. A múlt század hetvenes éveire a kapitalista fellendülés, a polgári öntudat kibontakozása jellemző. A nemzeti eszme erősödése hozza létre az egyesült Itáliát Cavour, a német kis hercegségek egybeolvadását Bismarck működésének eredményeként. Az egyes városok függetlenségük elvesztésével sajátos történeti egyéniségük megörökítését tartják céljuknak. Megindul a várostörténeti adatok, emlékek gyűjtése, feldolgozása, várostörténeti múzeumok létesítése. A polgárság gyűjtésének eredményei a várostörténeti múzeumok anyagába beolvadva egy fejlődő település életét igyekeznek története folyamán minden életmegnyilvánulásában lépésről lépésre végigkísérni. Ilyen múzeumban aztán a város lakossága megismerheti legsajátosabb múltját, az idegen pedig azt láthatja, ami a városra jellemző. Budapest lakossága mind a szabadságharc előtti időszakban, mind az abszolutizmus idején élénk érdeklődést mutatott a hazai történelem iránt. Az egyre erősödő polgári réteg a kiegyezés utáni fellendülés korszakában, mivel saját, családi múlttal nem rendelkezett (mint a főnemesség), a közösség múltja, a város története felé fordítja érdeklődését : patriótából lokálpatriótává válik, és városa emlékeit tiszteli, gyűjti. Ahogyan a nemzeti eszme kifejezését annak idején a Nemzeti Múzeum tartotta céljának, úgy létesült az urbanizmus erősödésével ennek a gondolatnak kifejezésére a várostörténeti múzeum. Létesítését — mint a hasonló célú külföldi intézményekét — nálunk is történeti és régészeti kutatások készítették elő. Salamon Ferencnek 1878-ban jelenik meg a főváros megbízásából írt „Budapest története" című munkájának „Budapest az ókorban" című kötete. 1875-ben a főváros a Nemzeti Múzeum régészeinek közreműködésével ásatásokat indít meg Óbudán. A Budapesti Történeti Múzeum létesítésében fontos szerepe volt annak a lassú folyamatnak, amely a lakosság érdeklődését a város története felé irányította, és amelynek eredményeként a várostörténetírás és a régészeti kutatások megindultak. B mellett megoldásra várt a feltárt műemlékeknek és leleteknek helyszíni bemutatása. A fővárosnak múzeumot kellett építenie az aquincumi régészeti emlékek számára (1894-ben). Tizenhárom évvel később, a városligeti múzeum megnyitásakor is régen együtt volt már a gyűjtött anyag, és csak azt várta, hogy épülethez jusson. 496