Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

múlva (1890-ben) jeles korszerű találmányuk : a motorkalapdcs. Ez az elmés szerkezet, mely a gőzüzemre berendezkedni nem tudó kisipari telepek céljaira készült, itthon és külföldön egyaránt nagy érdeklődést keltett. A kalapács ti. — mely gáz- és petróleumüzemre egyaránt működött—• nemcsak a városi, hanem a falusi kisiparosok körében is elterjedésre számíthatott. Bz a felismerés indította Németország egyik legnagyobb gépgyárát, a BerlinAnhaltische Maschinenbau A. G.-ot Bánki és Csonka találmányának megszerzésére és ugyanez adott ösztönzést a Ganz-gyárnak a motorgyártás megindítására. (35. kép.) Mechwart, akinek a gőzüzemű erőgépgyártást a megelőző évtizedekben nagy erőfeszítések árán sem sikerült kifejlesztenie, most kárpótlást remélt a Bánki—Csonka-féle motoroktól. Nemcsak Bánki kísérleteit támogatta tehát messzemenő megértéssel, hanem motorkonstrukcióinak gyártási és értékesítési jogát is megszereztette a vállalattal. A kilencvenes évek legelején már folyamatban is volt a gyártás. Egy ideig csak gázmotorok készültek, de 1893/94-ben a petróleum, majd a benzinmotorok előállítása is megkezdődött. A következő két-három esztendő aztán meghozta a komoly sikereket. Ország-világ előtt való bemutatásukra a millennáris kiállítás adott alkalmat. Nagyszerű sorozat szemléltette itt a közönséggel, mekkora utat tett meg a motorszerkesztés és -gyártás az Otto-féle négyütemű gázmotortól a Bánki—Csonka-féle kombinált gáz—petróleum—benzinmotorig. Nagyságban, elrendezésben, szerkezetben, alkalmazásban a legkülönfélébb megoldásokat lehetett látni : voltak 1—2 lóerős szerény munkabírású gépek és 30—50 lóerős komoly energiaszolgáltatók ; voltak különféle álló és fekvő szerkezetek ; a szivattyúval táplált petróleummotorok mellett feltűntek a Bánki— Csonka-féle porlasztóval felszerelt gépek ; a kovács- és lakatosipari motorkalapács mellett pedig ott álltak az őrlő- és cséplőgéphajtásra szolgáló motorok, illetve lokomobilok, a Mechwart-féle petróleumekék, a mezei vontató mozdonyok, végül a villamosgéphajtásra alkalmazható, sebességingadozások nélkül működő ún. precíziós motorok. E jelentékeny haladás vitathatatlanul a Ganz-gyárnak, illetve Bánkinak és Csonkának volt köszönhető. A korszakos jelentőségű szerkesztési újdonságok egész sora (így a tolattyúkat helyettesítő szelepek, a hengerbeli robbanások által történő belső csőgyújtás, a porlasztókészülék és a nagyfokú keveréksűrítés) világviszonylatban is a Ganzmotoroknál nyert először alkalmazást. Az első kifogástalanul működő porlasztót Bánki és Csonka 1891 őszén készítették és 1893 februárjában szabadalmaztatták, jóval előbb tehát mint Maybach, akinek a nyugati tudományos közvélemény a karburátor feltalálását tulajdonítja. Hasonlóképpen megelőzte Bánki a külföldet a nagyfokú kompresszió gyakorlati megvalósításában ; azt a módszert, amely a sűrítésnél fellépő előgyújtásokat a motorba áramló petróleum-levegő keverékbe juttatott porlasztott vízzel küszöböli ki, ő alkalmazta elsőnek. Mindezek a sikerek a millennium idején a villamosiparihoz hasonló világhírt s nagyszerű vállalkozási lehetőséget Ígértek a Ganz-motorgyártásnak. 434