Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

A válság több mint másfél évtizedes időszakában a kereskedelmi tőke szerepe a pesti ipari életben minimális volt. Ahol pedig mégis kimutatható ez, a kereskedelemnek eléggé hátul rangsoroló ágaiban (pióca, rongy) tevékenykedőknek felgyülemlett kis tőkéi mentek át ipari alapításokba. Hogy a jó konjuktúrát élvező szakmák, helyesebben a sikeresen spekuláló gyapjú- és dohány-cégek miért nem fektettek tőkét az ipari vállalkozásokba, ennek kétségtelenül csak az lehet a magyarázata, hogy az osztrák iparral szemben vámvédelmet nem élvező gyárakba invesztált tőkék nem kecsegtettek akkora profittal, mint a terményüzlet egyes ágaiban megforgatott tőkék. Különösen nem a húszas évek második felében, amikor Angliában az új gépi technikával felszerelt gyárak százai mentek tönkre. Ha spekulációkban szerzett vagyonuk lehetővé tette, hogy tőkéiket a kereskedelmen kívül helyezzék el, mint majd látjuk, ez a földbirtok irányában történt. Nem létesített iparvállalatokat a textilkereskedelem sem. Ennek helyzetét jól jellemzi Abeles Sándor nagykereskedő és 12 társának a Helytartótanácshoz 1832-ben intézett beadványa. ,,A kereskedelem jelenlegi hanyatlása következtében a bizományi üzlet az egyetlen ága a kereskedelemnek, amely a becsületes kereskedő megélhetését lehetővé teszi."

226 A bizományi üzlet, azaz a más számlájára való kereskedés különösen jellemző ennek a korszaknak készáru kereskedelmére. Ez a forma ugyan mindig megfért a saját számlára való kereskedéssel, de túlnyomó volta a másodkéz tőkeszegénységének és a bizalomhiánynak jele. Az idegen gyáros és nagykereskedő arra törekedett, hogy az áru fölötti tulajdonjogot fenntartsa, ezért nem adott hitelre, csak bizományba. Az itteni nagykereskedőnek viszont nem volt elegendő tőkéje arra, hogy bőséges áruraktárt tartson, ezért — megbízhatósága esetén — idegen áruval tölthette meg üzletét. Az üzleti haszon persze kisebb a bizományi üzletben, mint a saját számlára kötött ügyletekben : néhány százalék provízió, nem pedig a beszerzési és az eladási árak közötti haszonrész. Ily módon a kereskedelmi tőke felhalmozódási lehetősége is kisebb. A terménykereskedelemben a bizományi üzlet az óvatosabb üzleti politika módszere. Ide vonult vissza Kappel is, amikor az első csalódások érték az angliai kivitelben. Bizományban értékesítette nemcsak a gyapjút és a dohányt, hanem Károlyi Lszló gróf és a munkácsi uradalom timsóját is.

327 A bizományi üzlet előtérbe helyeződését mint a kereskedelmi tőke felhalmozódásának lassúbb folyamatát értékelhetjük. IV. A kereskedelmi tőke gyarapodása a válság után Mikor zárult le a válságot követő pangás, mikortól kezdve lehet számítani a nekilendülés időszakát? Bz a kérdés teljes pontossággal nem dönthető el. Még a XIX. századvégi agrárválság elenyészése időpontjának kérdésében is hét évnyi eltolódás jelentkezik az egyes nézetek között. Pedig erre vonatkozólag a statisztikai adatok tömege áll rendel-