Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

nyereséget hozott. A pesti cukorfinomító gyár és csontszénégető telep létesítésére másik sógorával, Ellenberger bécsi divatárukereskedővel társult. Szerződésük szerint 30—30 000 Ft-ot fektetnek ebbe a vállalkozásba, tehát kevesebbet, mint a piócaüzletbe,

316 ami nem is bizonyult elegendőnek. Az 1830-ban megalakult gyár 40 000 Ft nyílt hitelt kapott Kappeltől, aki azelőtt a legnagyobb nádcukor importőr volt. A hitel 6%-os volt, de ezen felül 6% külön jutalékot kellett fizetni. Lichtlék a nyerscukrot Buschek trieszti cégtől vásárolták váltókra, ezeket Kappel látta el elfogadványával, amiért ismét 4% provízió volt kikötve.

317 Ilyen hitelfeltételek mellett csak Kappel kereshetett az üzleten, biztosíték fejében az ő címére kellett a trieszti nyerscukor-küldeményeket feladni.

318 Iyichtl a hitelt a limitált összegen felül 56 000 Ft-ig vette igénybe, de már az első törlesztés esedékességénél megakadt.

319 A Kappel-kölcsön rendezése és a 22 000 Ft-os üzleti deficit fedezése céljából Lichtl ezután Burgmann, Cahen és Jálics pesti kereskedőktől vett fel kölcsönt. Fedezetül az adós lekötötte magánvagyonát és az új hitelezők átvették a gyár vezetését,

320 de ez sem bizonyult sikeresnek. A deficit állandósult és a telep 1838-ban leégett. A gyár ugyan újból felépült Steiner és társa bécsi bank tőkéjével, de ugyanúgy csődbe került a finanszírozó, mint utódja ebben a vállalkozásban : a bécsi Geymüller bank, úgyhogy 1840 után a gyár be is szüntette az üzemet.

321 A csődtömeg épületét és berendezését 1842-ben átvette a kormány támogatásával 300 000 Ft alaptőkével alakult Pesti Cukorgyár Társulat. A részvénytársaság elnöke Batthyány Lajos gróf lett, igazgatósági tagjai pedig Károlyi György, Zichy Henrik és Miklós grófok, Vay Miklós báró, Czindery László, valamint Mayer Károly osztrák nagybirtokos. A kereskedelmet csupán Jálics Ferenc, Kánitz Manó és Lichtl Károly képviselték. Részt vett még az alapításban egy szlavóniai cukorgyár is, amely egy horvát mágnás tulajdonában volt.

322 A korszak egyetlen nagyobb, kereskedők által alapított pesti gyára tehát csak a főurak tőkéjének bekapcsolásával volt fenntartható. A cukorgyáron kívül alig méltó az említésre a pesti kereskedelmi tőke többi ipari vállalkozása. Az 1828-as Conscriptio mindössze 6 pesti gyári üzemet említ fel, közöttük szerepel báró Lilien olajgyára 1 (!) munkással, továbbá 5 selyemipari üzemet, ezek egyike sem a kereskedelmi tőke alapítása. Csak a budai összeírásban említett Rosconi selyemgyárnak volt kapcsolata a kereskedelmi tőkével. Maga Rosconi királyi selyemgyári felügyelő volt, akivel Deyák József pesti dohánykereskedő lépett társas viszonyba, és együttesen 20 000 Ft tőkével rendelkeztek.

323 A Conscriptio — nem tudni miért — kihagyta Laszky Mózes óbudai rongykereskedőnek 1817-ben Pestre áthelyzett repceolaj finomítóját. Ez az üzem 1835-ben az ország legnagyobb növényolaj ipari vállalatai közé tartozott.

324 Viszont a Mauthner és Guggenheim terménykereskedők olajfinomítója fejlődésének — az 1822-es alapítási év termelési adatain kívül (300 mázsa olaj 162 000 Ft értékben)

325 — nemcsak a Conscriptióban, de egyéb iratokban sincs nyoma. 242