Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

A válsággal szemben általában ellenállónak bizonyult még a dohány kereskedelem, melyben jelentékeny tőkék halmozódtak fel. A század elején a termelés még csak 280 000 mázsa, egy félszázad alatt több, mint hétszeresére nőtt. A legnagyobb vásárló az osztrák dohánymonopó­lium, a legnagyobb haszon is az övé. 281 ,,A magyar paraszt az osztrák felvásárlótól alig kap 7 Ft-nál többet, és ez az áru Ausztriában 120—200 Ft-ért kerül forgalomba". 282 Magyarországon nem volt dohánymonopó­lium. A dohánykereskedelem profitja az osztrák regie részére végzett felvásárlás jutalékán kívül a kivitelből eredt. A dohányexport a század elején még csak 30 000 mázsa, a húszas években ennek mintegy kétsze­rese, és a század közepéig 150 000 mázsára emelkedik. A gyapjún kívül a dohány az egyetlen exportcikk, amelynek ára a válság éveiben maga­sabban állott, mint a század elején. A háború végén a 100%-os értékvámmal felérő 16 ezüst forintos dohány vámot az exportőrök képtelenek voltak sajátjukból kifizetni. 283 Kappel 15 000 Ft-os hitelt kért egy trieszti cégtől, hogy a vámot letehesse. Még 1817-ben a monopólium igyekezett minden készletet felvásárolni és őmaga exportált. 284 Az osztrák kincstár pénzügyi nehézségei miatt azonban két év múlva nagyobb teret engednek a kereskedelemnek. Az Ullmann cég lett a dohánykereskedelem fő tényezője. Ullmann Móric előbb mint a monopólium felvásárló ügynöke tevékenykedett, később mint a Stuck & Co. bécsi cég beltagja kapott megbízást az egész kincs­tári dohányszükséglet összevásárlására. Megkapta a pesti, debreceni és tolnai kincstári dohányraktárak használati jogát, és az 1819/20-as kam­pányban félmillió forint tőkével manipulált. Éhhez hozzájárulhatott Ullmann Izrael Ábrahám is, akinek Bécsben 80 szövőszékes, 40 munkást foglalkoztató pamutárugyára volt. Félelmetes versenytársnak tartották a pesti zsidó nagykereskedők, akik 1803-ban egyhangúan tiltakoztak pesti letelepedése ellen. 285 Ullmann Móric 1821-ben ajánlatot tett az egész dohányfelhozatal átvételére, alákínálva volt cége, a Stuck és Társa feltételeit. Ő 9 Ft 4 krajcáros áron vállalkozott az üzletre, abban a fel­tevésben, hogy a termelő 6 Ft-ot kap, a költség 2 Ft 44 és a „fáradsági díj" 23 krajcár. 286 Hogy a költségből mennyi csatolható még a haszonhoz, az természetesen kiszámíthatatlan. Az azonban kétségtelen, hogy az Ullmann vagyon a dohánykertészek munkája árának lenyomásából eredt. Az Ullmann dohányüzlet mind nagyobb terjedelművé vált. lljonnan épült dohányraktárának épülete azok közé tartozott, amelye­ket a Szépészeti Bizottság ellenőrzése mellett stílusosan terveztek meg. 287 Raktározó tevékenysége 2—300 munkást foglalkoztatott. 288 Kappel Frigyes, aki folytatója volt aNatorp és Macher cégek dohány­üzleteinek, a húszas években mindinkább csökkenő mértékben maradt bekapcsolva ebbe az üzletágba. Jóllehet már 1826-ban feladta a gyarmat­árukereskedést, ,,hogy termény, bizományi és szállítási üzletekre fordítsa erejét", 289 az Ullmann céggel nem versenyezhetett ezen a téren. Bár 1826-ban még tervei voltak a magyar dohánytermelés minőségének javítására, így Amerikából hozatott Virginia, Maryland és Havanna 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom