Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

Ez az év az angliai konjunktúra tetőpontja és egyben a gyapjúválság ki­robbanásának időpontja. A posztógyárak eladási nehézségei miatt a londo­ni gyapjúár 50— 70%-kal zuhant. Az 1827-ben Londonba érkezett magyar gyapjúszállítmányokat már csak veszteséggel lehetett elhelyezni. 272 Most már a magyar termelő és kereskedő az előtt a dilemma előtt állott : melyik a kisebbik rossz, megtartani a gyapjút, vagy árát a külföldi értékeléshez alkalmazni. 273 Az angol piac veszteségessé válása miatt Kappel igyekezik áruját az Egyesült Államokban elhelyezni. Azonban mindössze 130 mázsát sikerült Howland New York-i cégnél elhelyezni, a netto haszon 3337 Ft volt. 274 Kappel csalódását fejezte ki az elszámolás miatt, mert az eredmény 20%-kal volt kevesebb, mintha ugyanazt a tételt Angliában helyezte volna el. Szerinte szerencsétlen idea volt az USA-ba gyapjút szállítani. Nem mintha a nagy távolság tengeri fuvar­költsége tett volna sokat, ez Hamburgtól New-Yorkig mázsánként 3 Ft volt, míg a szárazföldi szállítás Pesttől Hamburgig ennek ötszörösébe került, 275 hanem az amerikai 30%-os értékvám volt a legnagyobb költség­tétel, amely 1829-ben már 40%-ra emelkedett. Bár a magyar gyapjúár magasabb volt, mint a világpiaci, a termelő éppúgy panaszkodott, mint a kereskedő. „Nemrégiben egy haszonbérlő azt az ajánlatot tette — írta Kappel Haythorne bristoli cégnek —, hogy ingyen ideadja a gyapjút, ha én fedezem a juhászat évi költségeit. És ez egy olyan országban törté­nik, ahol a juhtartás 50%-kal kevesebbe kerül, mint Poroszországban." 27 * A következő évben azt közli egy amsterdami céggel, hogy amíg a válság, tart, lehetőleg távol akarja magát tartani a gyapjúüzlettől. 277 Mindenek­előtt feloszlatta az öt évvel ezelőtt létesített gyapjúszortírozó ját. 278 Bár a monarchián belüli gyapjúüzlet a harmincas évek elején megélén­kült, a magyar gyapjú áralakulása elvesztette párhuzamosságát a világ­piacival, és sem Hamburgban, sem Angliában nem volt versenyképes. 279 Ha Kappel az angol és amerikai exportban szerzett csalódásai miatt abbahagyta a gyapjúüzletet, ezt annál erősebben folytatta Wodia­ner Sámuel, aki előbb Szegeden terménykereskedelemmel foglalkozott, majd 1829-ben Pestre tette át székhelyét és a gyapjúra specializálta magát. Megtalálta számításait az angol és holland üzletekben is a har­mincas évek közepén, a világpiaci árak emelkedése folytán. Tiszta vagyona 1834-ben már megközelíti az egymillió ezüst forintot, ennek fele gyapjú­készleteiben feküdt. 280 L,ehet, hogy átvette Kappel gyapjúüzleteit, bár erre csak az az utalás található ez utóbbi könyveiben, hogy tőle bérli a gyapjúraktárt. Az első pesti milliomos kereskedő cég iratai nem marad­ván meg, tevékenységét részleteiben nem lehet megismerni. Hivatalos adatokból kiderül az a tény, hogy ő finanszírozta a vágúj helyi posztósok pesti eladásait. A húszas évek végén bekövetkezett gyapjúkrízisből Széchenyi azt a téves következtetést vonta le, hogy a gyapjúkonjunktúra ideje örökre leáldozott. Csak átmeneti volt a válság, és a gyapjúkereskedelem a következő évtizedekben a magyar külkereskedelem legizmosabb ága és a kereskedelmi tőke felhalmozásának fontos gyújtópontja lett. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom