Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

3. Konjunktúra a dekonjunktúrában A gabona árának kedvezőtlen alakulása a háború után nem hatáxozta meg egészében a konjunktúra irányzatát. Akadtak termények, amelyeknek ára nem követte a gabonaár zuhanását, úgyhogy részleges konjunktúráról lehet beszélni az általános válságban. Ilyen volt elsősorban a gyapjú. Míg a búza ára 1819-ben csak 40%-át tette az 1802. évinek, addig a gyapjúé ebben az időközben kb. 10%-kal drágult, sőt a háború előttihez képest az áremelkedés 44%-os.

265 A spanyol juhtenyésztés pusztulása miatt a nyugati gyapjúfonók az „osztrák" gyapjúra voltak ráutalva.

266 A magyar gyapjúkivitel értéke a XVIII. század nyolcvanas éveinek 2 és % millió Ft-os atlagáról az 1816—1826. évek átlagában 13 és Y% millióra növekedett. A bécsi kormány kénytelen volt az exportot elősegíteni, hiszen a 160—200 000 mázsára felszökött termelésből a belföldi felhasználás mindössze 25 000 mázsa volt,

267 úgyhogy a kivitel korlátozása a felfokozott juhtenyésztés megsemmisülésére vezetett volna, ami pedig elsősorban az arisztokrácia tönkretételét vonta volna maga titán. A gyapjú vámja 1807 óta 16 Ft volt, ezt 1817-ben 8 Ft-ra csökkentették, sőt 1819-ben már csak 1 Ft-ot tett. A háború utolsó évében Kappel még azzal utasított el egy délnémet kereskedőt, hogy a gyapjúkereskedelem főhelye Bécs, és Magyarországon egyedül a székesfejérvári Ybl Miklóst ajánlhatja,

268 1818-ban már azt írhatja, hogy a magyar gyapjú valamennyi fajtájában Pest az első kéz. Ezentúl Kappel mind erősebben foglalkozik ezzel a cikkel. 1824-ben gyapjúosztályozó telepet létesít, amelyben 140 munkást alkalmazott.

269 A gyapjúfelvásárláshoz jelentékeny tőke volt szükséges, hiszen egész puszták nyírását egy tételben adták el, a legkisebb tétel 40—50 mázsa. A gyapjúkereskedelem egyben hitelüzlet: a kereskedő megelőlegezi az uradalom gyapjúnyírásának hozamát évi 6%-os kamat mellett, de a feltételezett ár 10%-a levonásra kerül az eladási árból.

270 így tehát az exportnál elérhető árkülönbözeten kívül a kereskedő befektetett tőkéje 16%-os kamatot hozott. Már ebből is világos, hogy a gyapjúüzlethez jelentős tőke szükséges, mert előlegezés nélkül előnyös áron a kereskedő nem vásárolhatott, de a tőkeigényesség egyben uzsorakamatot is biztosított, legalább a konjunktúra idején. Az 1824—5-ös évek jelzik a magyar gyapjúkonjunktúra csúcsát. A magyar gyapjú behatol Angliába, a posztóipar központjába. A magyar juhtenyésztés terméke ugyan már előbb megjelent az angol piacon, de Bécsben osztályozták és onnan osztrák gyapjú néven szállították Londonba. Amint Kappel írja Droop londoni cégnek : „néhány magyar földesúr emiatt elégedetlenkedve, hazaszeretetből nemesített árujukat más név alatt ügyes munkások által osztályozva, igyekeznek az angol igénynek megfelelővé tenni".

271 A következő évben egyedül Kappel 834 bála gyapjút (egy bála kb. 200 kg) helyezett el Angliában a Haythorn, Barrow-Vizer bristoli, Sieveking, Droop londoni cégeknél. A gyapjút főleg Zichy Ferenc, Esterházy Mihály és Orczy Iyőrinc uradalmai szállították. 235