Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

• magyar exportterménynek, a gubacsnak forgalma bécsi kereskedők ellenőrzése mellett bonyolódott le, akik nagy raktárakat tartottak az ország különböző helyein.

97 Vezető helyen álló kiviteli cikkünk, a szarvasmarha-forgalom irányításával a gyarmatrendszer akadályozta meg, hogy e téren jelentős cégek keletkezhessenek. Az élőállatforgalomban a bécsi mészárosok elővásárlási jogot élveztek. Mindenki más a vásárokon való vételre volt szorítva. A magyar mészárosok alkalmi társulásai csak saját vágásra vásárolhattak, a bécsi mészárosok viszont bárhol és bármennyit.

98 A pesti tanács nem törődött az állatkereskedelemmel, bár vásárain az állatfelhajtás adta a legnagyobb forgalmat. „Nem akarunk tudni polgári marhakereskedőkről, a város határa nem arra való, hogy a kereskedők állatai azt elpusztítsák."

99 Az állatokkal való kereskedést Pesten — amennyiben erről beszélni lehet — a mészárosok alkalmi társaságai űzték, de az üzlet nem lehetett nagyon jövedelmező, mert a tanács 1788-ban azt jelentette, hogy a pesti mészárosok között senki sincsen, akinek vagyona volna a felesége hozományán kívül.

100 A bécsi mészárosok és felvásárlóik kiváltságos helyzete a kiviteli engedélyek megszerzése körül kiegyenHthetetlen hátrányba sodorta a magyar állatexportőröket. Ugyanez volt a helyzet a sertéskereskedelemben is.

101 A borkereskedelem, a XVI. század elejei Pest kereskedelmének legfőbb ága nem tudott újból életre kelni, mert úgy a budai, mint a pesti szőlőbirtokos patrícius polgárság az egész századon át körömszakadtáig harcolt az ellen, hogy ide vidéki bort lehessen behozni—Pestre még budait sem. A behozatali tilalom révén a pesti nagypolgárság mesterségesen hajtotta fel gyenge minőségű borának árát. A fővárosi borkereskedés alapját csak egy 1792-ben kiadott, a két városi tanácsra rákényszerített kormányrendelet teremtette meg.

102 Szabaddá vált tárolás és továbbszállítás céljaira vidéki borokat ellenőrzés mellett behozni. Ezzel kapcsolatban a Helytartótanács kíméletlenül bírálta a két város addigi borpolitikáját : „Tönkre tette a kereskedelmet és csak a magisztrátusnak használt, amely a borbehozatal engedélyezésénél önkényesen járt el."

103 A pesti piac elzárkózása és az idegen borok távoltartása miatt a finom borokban nagy termésű Budán nem alakulhatott ki számottevő borkereskedelem. A budai tanács az egyik borkereskedőt, aki Oroszországba is exportált, megfosztotta polgárjogától, mivel ez „arra vetemedett, hogy a polgári szolidaritás megsértésével vidéki bort hozzon a városba".

104 Ilyen várospolitika mellett nem fejlődhetett ki a borkereskedelem a XVIII. század végéig. Az iparcikkekkel való kereskedelem terén : a vasszakma a fejlettségnek nagyon alacsony fokán állott. létezéséről a felső-magyarországi vashámorok szinte nem is vettek tudomást. Saját fuvarosaikkal szállí^ tották készítményeiket a pesti vásárra, az el nem adott árukat a pesti lakatosmestereknél rakták le, akik azokkal a következő vásárig kereskedést folytattak. Rozsnyóról nagyszámú kereskedő jön le a pesti vásárokra, hatalmasan megrakott szekerekkel. „Innen van a pesti vaskeres212 • m