Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

kedelem fennmaradásának lehetetlensége."

105 Ugyanezt tették az ország legjobb szerszámkovácsai, a meczenzéfiek. A rimabrezovai vashámor megbízottja Pesten sokáig egy kovácsmester,

106 a diósgyőri vasat Hülff nyugalmazott őrnagy osztotta szét a pesti piacon, mielőtt József császár Pest polgármesterévé nevezte ki.

107 A vaskereskedések nagyságára jellemző, hogy a később hatalmassá fejlődött Schopper-cég a kereskedői jogot elődjétől 250 Ft-ért vásárolta meg és a másik „vezető üzlet" egész raktára 2662 Ft-ot ért.

108 Tőkeerősség szempontjából a textilkereskedelem sem mutat jobb képet. Az első specializált textilnagykereskedő a savoyai eredetű Bernát Jakab, aki a bécsi Cretier-cég tőkerészesedésére támaszkodott és ez vitte el profitjának nagyobb hányadát.

109 Húsz évi működése után egy pamutfonó manufaktúra létesítéséhez 10 000 Ft-os állami hitelt kért, de a tanács úgy nyilatkozott, hogy Bernát a kölcsön kamatfizetésére sem jó.

110 A pesti textilkereskedelem tehetetlensége éppúgy megnyilatkozott a török háború idején, mint a gabonakereskedelemé. Csak a nem szakmabeli Natorp vállalkozhatott egy nagyobb katonai fehérnemű szállítás elnyerésére.

111 A tanács, látva a pesti textilkereskedők gyengeségét, egy sziléziai cégnek adott engedélyt lerakat létesítésére, még pedig a grémiumba való belépés kötelezettsége nélkül,

112 amire addig nem volt példa. Ott voltak ugyan az óbudai zsidók, akiknek számára főleg a morvaországi nikolsburgi családi kapcsolataik képezték a beszerzési forrást, de a tanács még József császár idején is azzal utasította el őket, hogy elvből csak jómódú külföldi zsidókat enged be, nem pedig az ezen a vidéken lakókat.

113 A kereskedelemnek csak egyetlen ágában alakulhatott nagyobb méretű vállalkozás, a gyarmat- és vegyiáruszakmában. A Natorp és társa bécsi cég pesti leányvállalata volt ez, amely 1780-ban létesült.

114 A pesti telepet a cégtulajdonos testvéröccse vezette. A nagy kikötővárosok importőreivel közvetlenül kötötte üzleteit, de a fizetések lebonyolítása a bécsi Natorp-ház útján történt. Mintegy 1200 céggel állott kapcsolatban. Naponta kapta az üzleti jelentéseket a világkereskedelem gócpontjairól.

115 Évi forgalma meghaladta a félmillió forintot. Fennállásának negyedik évében mérlege 36 376 Ft tiszta nyereséget mutatott ki, olyan összeget, amely meghaladta a többi ismert cégek egész évi forgalmát.

116 1794-ben az üzletet átvette a cégvezető, Macher András,

117 de az üzlet változatlan cégszöveggel ment tovább, a bécsi ház 30 000 Ft tőkerészesedéssel maradt érdekelve.

118 Az üzleti iratok hézagossága miatt nem lehet megállapítani, mi okozta a Natorp-cég visszavonulását a magyar piacról a háborús konjunktúra elején. A bécsi kormánnyal szemben mindenesetre megtette kötelességét : a pesti görögöket kiszorította addigi pozícióikból, a gyarmatárubehozatal haszna osztrák kézbe került és így az addiginál is nagyobb mértékben lehetett az ausztriai tőkeakkumuláció táplálója. 213