Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278
ként azonban érintetlenül hagyta. Az osztrák tőke gyors bírói védelmet élvezett, ennek oltalmában gyarapodhatott, míg a magyar kereskedő tőkéje szétforgácsolódhatott a feudális bíráskodás végeláthatatlan útvesztőjében. A hitel ebben a korban még nem lehetett „szerény segítője" 83 a kereskedelmi tőkefelhalmozásnak. 5. Az egyes kereskedelmi szakmák tőkeereje Hogyan alakult a kereskedelem főbb ágainak helyzete a szűk belső piac, a gyarmatpolitika nyomása, a hitelszűke és a helyi akadályok közepette a XVIII. század utolsó évtizedéig? Mutatkozott-e valahol olyan figyelemre méltó tőkefelgyülemlés, amely lehetővé tette volna azt, hogy a kereskedelmi tőke a úttörő szerepét tölthesse be az ipar fejlődésében? Az ország termelő erői sajátosságának megfelelően a gabonakereskedelem lett volna hivatva vezető szerepet játszani Pest kereskedelmi ágai között. Ez a szakma a század elején megvolt, később már nem. Az első pesti népességösszeírás 1696-ban még öt gabonakereskedőről számolt be, akik rövidesen eltűntek. Ezek valószínűen Oppenheimer kincstári faktor felvásárlói lehettek, akik e cégnek 1703-ban bekövetkezett csődje után a császári hadbiztosokkal dolgoztak össze. 84 A török háborúk befejeztével Pest-Budán sokáig nincs nyoma a gabonakereskedelemnek. A két város tanácsai rendszerint maguk vásároltak az uradalmaktól búzát a molnárok és pékek közötti kiosztásra. Az óbudai kincstári uradalom is maga árusított gabonát a fővárosi piacokon. 85 A gyarmatpolitika is csaknem lehetetlenné tette egy virágzó gabonakereskedelem megszilárdulását. Magyarország gabonakereskedelmének az lett a rendeltetése, hogy biztosítsa Bécs olcsó kenyérellátását ; ez a kiviteli fölösleg 1—2%-át vette igénybe, hogy pótolja rossz termés esetén Ausztria hiányát. A gabonavám szinte a duzzasztó gát szerepét töltötte be, amelynek zsilipjeit a bécsi fogyasztás és az osztrák földbirtokosok érdekei szerint nyitották ki vagy zárták el. Az ilyen nem állandó, a legtöbbször szünetelő üzleti lehetőségek mellett a gabonakereskedelem nem ereszthetett gyökereket. Annyira nem volt gabonakereskedő Pesten, hogy amikor II. József török háborújának előestéjén elrendelték a gabonakészletek összeírását, csak a molnárokat és pékeket szólították fel jelentéstételre. 86 A háború alatti szállítások vakító megvilágításba helyezik a pesti kereskedelem tehetetlenségét. Hiába tett a Helytartótanács kecsegtető ígéreteket az élelmiszerszállításra vállalkozóknak, majd hiába fenyegette meg őket azzal, hogy további vonakodásuk esetén korlátlanul megengedik a zsidóknak a Pesten való letelepedést, 87 a kereskedők nem mozdultak. Végül a zsidó betelepüléstől rettegő városi tanács vette kezébe egy ; „Victualienlieferung Compagnie" összehozását, amiben a 16 210 .
