Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

kielégítésében. A bankrendszer kialakulása előtt Európa-szerte a kereskedők voltak városaik hitelnyújtói. Hazánkban a nyugati határszél városaiban (Pozsony, Sopron), ezt a szerepüket a XVIII. században megtartották.

77 Pesten és Budán azonban alig akadt kereskedő a két város hitelezői között. A század végén Barco tábornok, Iyaffert ezredes és Butler Julianna grófnő Pest főhitelezői.

78 A város arra kényszerül, hogy újsághirdetés útján keressen 2000 Ft kölcsönt.

79 Mindezek a kereskedelmi tőke vészes vérszegénységének tünetei, de a jogi felépítmény is felelős ezért. A feudális jog mellett alakult ki nálunk Zsigmond kora óta a városi jog. Amíg azonban Nyugaton a polgárság joga szivárgott át a nemesi jog mezejére, addig nálunk a polgárság erőtlensége következtében a nemesi jog tört be a polgári és kereskedelmi jog területére. A városok legfőbb törvényszéke a Tárnoki Bíróság volt, amely kifejleszthette volna a polgári jogrendszert a maga területén. Ám a kapitalizmus fejlődésének elkorcsosulása miatt a feudális rendet védő jog győzedelmeskedett a Tárnoki Bíróság jogszolgáltatásában is, amely a fejlődés elősegítése helyett a régi szokások konzerváló edényévé vált. Helyette a pesti vásári bíróság kezdett kifejlődni egy hiányt pótló polgári ítélkező szervvé. A kezdetben csupán a vásározók apró-cseprő veszekedéseiben igazságot szolgáltató bíróság elé hovatovább nagyobb és szövevényesebb ügyek is kerültek, sőt a vásáron kívüli kereskedők is alávetették magukat illetékességének. A formalizmustól mentes gyors ítélkezés a pesti vásári bíróságot vonzóvá tette az egész országban. Az ítéletekben már-már a liberális kapitalizmus korának jogelvei mutatkoztak meg. így pl. az első ismert magyarországi váltóperben (1789-ben), amelyben az alperes a Goldberger-gyár alapítója volt,

80 meglepően szigorú váltójogi kötelmet állapított meg abban az időben, amikor a Királyi Tábla semmisnek tekintette a váltón alapuló követelést. A vásári bíróság növekvő tekintélye, bíráskodásának kiterjedése, egyes esetekben nemesi perfelekre is, visszatetszést keltett a feudális bíróságokban és egy 1787-ben kiadott rendelet véget vetett a törvénykezés e haladottabb formájának, kimondván, hogy nem pesti polgár alperessel szemben a vásári bíróság nem illetékes. A jozefinista Almássy Pál kir. biztos észrevette ebben a feudális jog diadalát és élesen elítélte az intézkedést, amely „szabad kezet enged a nem fizető adósnak".

81 A kereskedelmi perekben is érvényesülő feudális szellemű táblabírói jogszolgáltatást a bécsi kormány sokáig közömbösen nézte. Amikor azonban az osztrák ma

nufaktúrák is kezdték érezni a magyarországi perhúzás hátrányait, Mária Terézia egy 1775. évi kéziratával az ausztriai cégek számára kiváltságos helyzetet biztosított a magyar bíróságok előtt. „Abból a célból, hogy a gyárak követeléseiket minél gyorsabban kaphassák meg a késedelmes adósoktól. . azt akarjuk, hogy őket Magyarországon a királyi jogügyi igazgatók képviseljék, miáltal ők a fiscus minden előjogát élvezni fogják."

82 A gyarmatpolitika igazságszolgáltatási rendszere a magyarországi feudális jogi felépítményt is félre tolhatta, ha osztrákoknak magyar kereskedők elleni követeléseiről volt szó. Egyéb14 Tanulmányok Budapest múltjából 209