Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

• mében „kalandor kereskedők" (merchants adventurers), akik nemcsak személyükben vándorok, hanem tőkéik is kósza jellegűek, éppúgy mint a Skandináviában és Novgorodban tartózkodó Hansa kereskedőké. A másik meggondolás, hogy az 1526 előtti és a török hódoltság utáni kereskedelmi tőkének a felhalmozása között éppúgy hiányzik a kontinuitás, mint az ókori római és a helytikben keletkezett középkori városok között. Még ha a Mohács előtti budai kereskedelem sokkal erőteljesebb lett volna is, mint amilyen volt, a folytatása megszakadt. Ezért a bevezetőben körvonalazott probléma szempontjából ennek tárgyalását itt mellőzhetőnek tartjuk. Mohács után az idegen kereskedők eltávoztak Budáról, és szétszéledtek a XVI. század eleje óta felfejlődésben levő pesti terménytőzsérek is. Az ország három részre szakadása széttépte a főváros kapcsolatait a régi piaccal. A XVI. és XVII. századi marhakiviteli konjunktúrában nem részesült, ennek haszna főleg bécsi tőkések zsebébe került.

3 Behozatali cikkekben Buda Belgrádnak lett másodkeze. 1686-ban a török hódoltság levantinus kereskedői nyomtalanul eltűntek. Vagyonuk a császári hadsereg martaléka lett. A két város kereskedelmi tekintetben is tabula rasanak volt tekinthető. A termelőerők helyreállta előtt lehetetlen volt, hogy Pesten a kereskedelmi tőke felgyülemlése megindulhasson, még ha a fejlődés nem ütközött volna is a politikai rendszer és a sajátos termelési viszonyok hátráltató erőibe. Elsősorban azt kell vizsgálnunk, melyek voltak ezek az akadályok 1686 után. 1. A piac szűk terjedelme A szükkörű piac és ennek igen lassú ütemű szélesedése a pest-budai kereskedelem fejlődésének legerősebb féke a XVIII. században. A török uralom után a két város egy szinte puszta terület földrajzi központja. A Duna—Tisza közén és a Dunántúl keleti felében mindössze 37 717 családot számoltak 1702-ben, a Mohács előtti népességnek nem egészen egynegyed részét. Hatos szorzószámmal ez 226 303 léleknek felel meg, míg 1930-ban 4,2 millió volt a népesség. Ezen a hatalmas területen mindössze annyi búzaföldet arattak le, amely a Budapest határával felérő terület akkori átlag termésének felelt meg.

4 A kezdetnek elképzelhetetlenül alacsony számai a század végéig természetesen lényegesen megváltoztak, de a növekedés üteme eleinte igen lassú, csak 1750 után gyorsul meg a benépesítés szélesebb hullámverésének ideérkezésével. Az eke alá fogott terület a század végével eléri a következő századvéginek felét,

5 de csak a hajózható folyók mellett élő parasztságnak volt fölöslege.

6 A lakosság száma a II. József-féle népszámlálásig több mint kétszeresére nőtt csakhogy a népszaporulat legnagyobb része olyan elemeket jelentett, akik natural gazdaságban éltek, és így alig jelenthettek vásárlóerőt. A parasztság kisajátítása a piacot kiszélesíti ugyan, de a politikai gazdaságtan e tételének Magyarországra való érvényességét 198