Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

NAGY I.AJOS Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században Azok a látképek, melyeket a török uralom alól való felszabadítás utáni Budáról készítettek a különféle nemzetiségű, érdeklődésű és tehetségű rajzolók, a török Buda vagy a rombadőlt vár érdekes és szomorú képe mögött mellékesen csak illusztráció- vagy magyarázatképpen ábrázolják a Duna balpartján a budai várhoz képest szinte meglapuló kis, jelentéktelen Pest várát, gyenge falaival s néhány tornyával. A város falain kívüli terület ezeken a látképeken sivár pusztaság, melyre csatát ritkán, leginkább poroszkáló lovasokat rajzoltak. Emberi munka, művelés nyomai sehol sem láthatók, s e képek mai szemlélői előtt felvetődik a kérdés a rajz hűségét vagy a rajzoló érdektelenségét illetőleg.

1 A látképek nem, a térképek

2 azonban a város alaprajzán kívül már a város falain kívüli területeket is ábrázolják : a Pestre különböző irányokból — Vác, Kerepes, Szolnok és Soroksár felől — befutó országutakat, melyeknek itteni találkozásai a térképek szemlélői számára világos magyarázatot adnak Pest város jelentőségéről s fejlődésének lehetőségeiről. Hajszálerek ezek az utak, melyeken keresztül a város élete különféle vidékek gazdasági életével van összekötve, melyek sorvasztják vagy táplálják a várost, a forgalommal koronként bizonyítékokat adván kisebb vagy nagyobb területek virágzásáról vagy sorvadásáról. A török alóli felszabadítás után megtelepedő lakosok s az előző időkből itt maradt néhány rác és török Pestjére ezek a hajszálerek ekkor messzi vidékek pusztaságainak a hírét hozhatták csak, parlagon maradt földek, elhagyott legelők, elvadult rétek, s lakatlan falvak hírét. S ezért az újonnan ide telepedő iparosok, akiknek munkaalkalmak bőven adódhattak, lehetőségek már kevésbé, kereskedők, akiknek árujánál csak a vásárló volt kevesebb, kóborló jobbágyok, akiket a falusi kiszolgáltatottságból és nyomorból a város emléke s a kövekből gyorsan építhető házak lehetősége vonzott ide, — a felszabadítást követő években, sőt évtizedekben, az élet lehetőségeit próbálgatva, a pusztaságok hírét hozó utak helyett kénytelenek voltak a várost környező területekre figyelni, s amit az ipar és a kereskedelem ilyen szűkös körülmények között nem tudott biztosítani számukra, azt megkísérelték elérni a földből, így, az egykor virágzó város, mely híres volt gazdagságáról, forgalmáról, vásárairól, ezekben az évtizedekben, egy nagy pusztaság közepén, 133