Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

. a középkori város topográfiai keretei között, kis, szegény, mezővárosi jellegű településként indult el, s amikor elkezdte és folytatta sok esztendős küzdelmét a szabad királyi városi rang elnyeréséért, életének jellemző vonása nem a városiasság, hanem a mezőgazdaság erősödése volt. Ebben a tanulmányban ennek a mezőgazdaságnak Pest város életében játszott szerepét vizsgáljuk meg.

3 A mezőgazdaság szerepének vizsgálata, meghatározása egyébként is fontos kérdése a várostörténetnek. Ugyanis a városok nemcsak falakkal körülzárt emberi települések, s a városok határa sohasem és seholsem az a fal, melyet a polgárok házaik védelmére emeltek, erősítettek állandóan, hanem ezen a falon túl ott van a határ, a maga esetenkénti változatosságával, különféle művelési ágak számára hasznosítható részeivel. Szántók, szőlők, kertek, rétek, legelők, majorságok, erdők ott találhatók minden város körül, régen is, ma is. Bzeknek a művelése a város lakóinak a joga és a feladata. S ha jól tudjuk is azt, hogy a város az ipari és a kereskedelmi tőke felhalmozódásának a színtere, s hogy a város nagysága a munkamegosztás (ipar-mezőgazdaság) egyik eredménye, figyelembe kell vennünk azt is, hogy a mezőgazdaságnak a város életében milyen szerepe van. S hogy ez a szerep a századok folyamán miként alakult, változott, az a város fejlődése szempontjából lényeges kérdés. I. Mezőgazdaság 1686-tól 1711-ig Pest város határának középkori kiterjedéséről s ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek helyéről és nagyságáról, s a mezőgazdaságnak a város középkori életében játszott szerepéről nem sokat tudunk. Néhány szűkszavú okleveles adaton s az utazók feljegyzésein kívül — melyek földművelésre is utalnak —- csak feltételezéseink lehetnek arról, hogy Pest városa a többi magyarországi városhoz hasonlóan szintén végigjárta — már a középkor folyamán is — a fejlődésnek azt az útját, melyet az iparnak és a kereskedelemnek a mezőgazdaság rovására történő fokozatos erősödése jellemez,

4 s melynek során a mezőgazdaság jelentősége ha vissza is szorul, a mezőgazdasági területek művelése tovább folyik. Pest városának Mátyás-korabeli ipari-kereskedelmi fellendülése

5 visszaszorította a mezőgazdaság jelentőségét a város életében. A török uralom évtizedei alatt, s valószínűleg mint az országban másutt is, különösen a tizenötéves háború idején Pest városának határa, széles környékével együtt, pusztasággá vált.

6 A nagy pusztulás után a XVII. század folyamán, békésebb körülmények között, miként a század végén és a XVIII. század elején még élt lakosoknak a határjárások és a határok megállapítása alkalmából tartott tanúkihallgatásai során tett vallomásaiból

7 tudjuk, a pesti törökök és a birtokjogukat érvényesítő magyar földesurak jóváhagyásával és engedélyével, a pesti határban éppúgy, mint a környező pusztaságokon, a mezőgazdaság bizonyos mértékben ismét erőre kapott. 134