Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Soós Gyula, A budapesti Petőfi-szobor felállításának körülményei

SOÓS GYÜIvA A budapesti Petőfi-szobor felállításának körülményei Országunk fővárosában, a Duna pesti partján, a Március 15-e téren (volt Eskü tér) áll PetőfiSándor bronzszobra(45. kép). Csaknem négyméteres álló alak,

1 bal lábával előrelép, jobb kezét a magasba emeli. Szürke gránitból faragott talapzatán felírás olvasható : »Petőfi — Nemzeti adakozásból — 1882.« Ekkor avatták fel a szobrot. Nemcsak a forradalom és a költő emléke iránti kegyelet teszi értékessé, maradandóvá a szobrot, hanem művészi értéke is. Budapest számos köztéri szobra közül a viszonylag jobban sikerültek közé tartozik. A művészettörténeti tudomány — nem érdemtelenül — a XIX. századi magyar emlékmuszobraszat egyik számottevő alkotásaként emlegeti. Ennek ellenére a szakemberek közül is kevesen tudják, hogy a szobor évtizedekig húzódó komoly politikai küzdelmek árán jött létre. Bár több helyen megírták felállításának történetét, külön kötet is jelent meg nagy folio alakban.

2 Felsorakoztattak sok apró jelentéktelen adatot, de a sorok között az itt-ott véletlenül meghúzódó kritikai megállapításokon kívül, az igazi körülmények tekintélyes része a szoborbizottság porlepte aktáinak átnézésekor derült ki.

3 A régi megsárgult papírlapok beszédes dokumentumai az erőfeszítésnek, melyet népünk néhány kiváló hazafival az élén vívott a szobor megvalósulásáért. A XIX. századi magyar szobrászat történetében számtalan emlékszobor-tervvel találkozunk, de ezek majdnem mind halva születtek, alig valósult meg néhány, ezek is főleg a század utolsó harmadában kerültek felállításra. A sorozatos bukások okát csak részben kereshetjük szobrászaink hiányos felkészültségében, a döntő akadály országunk gyarmati helyzete volt, melynek viszonyai között a szobrok felállításához szükséges pénz előteremtése egy-két esettől eltekintve, lehetetlennek bizonyult. A Petőfi-szobor a ritka kivételek közé tartozik, mely csupán társadalmi gyűjtés útján is létrejöhetett. Igaz, ez a gyűjtés 22 esztendeig tartott, s hogy nem bukott meg, ez annak köszönhető, hogy az ügynek mindig akadtak lelkes apostolai, akik újabb s újabb adakozásokra buzdították a népet. A kor viszonyaira jellemző, hogy Budapest első emlékszobrát az osztrák hatalom emelte 1851-ben a budai várban, a Buda ostrománál 335