Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

JEGYZETEK 1 Külföldön a városiasodás és ezen belül a peremvárosok alakulásának kérdésével már külön tudományág foglalkozik, (ív. : C. Rosier, L'urbanisme ou la science de l'agglomération. Paris, 1953. A peremvárosokról : ui. 7, 72. kk.) Nálunk ez a kutatás még a kezdetén áll. 2 Haltenberger Mihály, Budapest elővárosai. Városi Szemle XXX (1944) 212, 222. 3 Mályusz Elemér, A népiség története. A magyar történetírás új litjai. Hóman Bálint szerkesztésében. 2. kiad. Bp, 1932, 251.—Mályusz már 1924-ben felvetette a magyar hely történetírás hibáit (és ezek között az újkori történelem elhanyagolását) A helytörténeti kutatás feladatai с cikkében. (Csánki-Emlékkönyv. Klny. a Századokból. Bp, 1924. 139. skk.) Az elővárosok történetét, épp azért, mert újkoriak, szintén elhanyagolták. Újpestről eddig két önálló monográfia jelent meg. Ugró Gyula nyugalmazott tijpesti polgármester monográfiája (Újpest 1831 —1930. Magyar városok monográfiája. Sajtó alá rendezte dr. Ladányi Miksa. Bp. 1932.) részletes, levéltári adatokat is felhasználó munka. Polgári liberális szemléletű, módszerében dilettáns. Egyetlen érdeme a sok összegyűjtött adat. (Igaz, ezek forrásait nem közli, és így ellenőrizhetetlenek.) Eredetiben közöl több levéltári iratot, amely azóta részben elpusztult. Sajnos, a közlések hemzsegnek a hibáktól. A másik munka: A 100 éves Újpest története. Újpest—Rákospalotai Lexikon. Szerkesztette Negyedi Szabó Béla összegyűjtött adatai alapján Lederer Ottó. Újpest, é. n. (továbbiakban : A 100 éves Újpest). Ez tipikus üzleti vállalkozás. Történeti részében mindössze 44 oldalon Ugró művének rossz kivonatát, utána viszont előfizetőinek arcképes r életrajzait nyújtja 98 oldalon. Ezenkívül megyei monográfiákban is találunk Újpesttel foglalkozó tanulmányokat. így a Borovszky-íéle Magyarország Vármegyéi és Város i sorozat Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei II. kötetében Ugró írt egyet a 470—496 lapokon. Nádas /., Újpest kialakulása és hatása a környékre с kéziratához (idézi Bodor, Magyarország helyismereti könyvészete Bp. 1944, 386.) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárában nem juthattam hozzá. 4 Újpest levéltárának feudáliskori része nem volt állami levéltári őrizetben. Kérésemre az 1. és 2. sz. Áll. Ltárak dolgozói utánanyomoztak ennek az anyagnak, és sikerült is felderíteniük és beszállítaniuk. Ezért ezúton is hálás köszönetet mondok Mattioni József, Balázs Tibor és Lakatos Ernő kartársaknak. A városi levéltár beszállított anyaga a következő : 1. Közgyűlési jegyzőkönyv 1840—50 (továbbiakban: jkv.). 2. Körrendeletek másolati könyve 1843—50 (továbbiakban : kr.) Ez a kötet tartalmazza az Ugró i. m. 21. kk. lapjain kiadott lakónyilvántartást is. 3. A község bírája előtt felvett panaszok (és az elöljáróság határozatainak) jegyzőkönyve (továbbiakban : pjkv.). Sajnos, mind a három kötet erősen, ^sokszor olvashatatlanságig rothadt. Mivel Újpest a Károlyaiak fóti uradalmához tartozott, a legfontosabb forrásanyagot ennek levéltára nyújthatná, azonban anyagának az Orsz. Ltárban található megmentett része nem tartalmaz korszakunkra adatokat. A központi Károlyilevéltárban az uradalomra 1827 után, Esze Tamás és Szűcs Jenő szíves közlése szerint, már nincs anyag. A fóti uradalmi anyagból megmaradt az »ügyészi hivatal« iratainak egy része : a szóbeli perek, 1842-től, amelyeket az 1850-es években adtak át az akkori bírói hatóságnak. 2. sz. Áll. Ltár. Úriszéki iratok, Fóti uradalom ügyészi hivatal. Szóbeli perek (továbbiakban : ü.). Fontos adatokat nyújtanak az egyházi anyakönyvek, amelyeknek a 2. sz. Áll. Ltárban őrzött másodpéldányait használtam. Elszórt adatok vannak az Orsz. és a 2. sz. Áll. Ltárban. Fontos iratokat találunk a váci püspöki levéltárban. A kutatás engedélyezéséért ezúton mondok köszönetet Dr. Petróczy Sándor püspöki titkárnak. Faludi János plébános szívességéből a dunakeszi r. k. plébánia irattárát is átvizsgálhattam. 6 Haltenberger i. m. 214, 227. 6 A régi térképeken különösen jól kitűnik, hogy a szélbarázdák iránya más 296