Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez
az Istvánhegyen. (Matkowicz : 1836, Vasquez : 1837, a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályán.) 7 L. az idézetteken kívül még Giessendorff 1852. és 1854. évi térképeit (Budapesti Történeti Múzeum újkori osztálya) és Haltenberger i. m. 215., azonban téved amidőn azt mondja, hogy a Gyáli patak a mai Árpád út irányát követte. A patak valójában a mai Bocskay utca helyén folyt. L. még Újpest 1864. és 1867. évi térképeit : 2. sz. Áll. Ltár. Úrbéri térképek. 34—35. E térképekre Tóth Andrásné hívta fel a figyelmemet. 8 Haltenberger i. m. 214. 9 Káposztásmegyer történetére vonatkozó adatokat 1. pl. : Csánki Dezső, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890, I. köt. 30. — Gárdonyi Albert, Középkori települések Pest határában. Tanulmányok Budapest múltjából. VIII. köt. Bp. 1940, 14 — 15, 24, 26. — A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Bp. 1911, (továbbiakban : Károlyi birtoklástörténet) II. köt. 82—83. — Chobot Ferenc, A váci egyházmegye történeti névtára. Első rész. Az intézmények története. Vác, 1915, 221. — A 100 éves Újpest. 31—32. Középkori templomának romjai még a múlt században megvoltak. Chobot i. h. — Galgóczy Károly, Pest-Püis-Solt-Kiskun megye monographiája. Harmadik rész. Bp. 1877, 153. 10 Károlyi birtoklástörténet. II. köt. 66. — A 100 éves Újpest, i. h. 11 Károlyi birtoklástörténet. II. köt. 81—83. 12 1815 előtt az egész puszta területe 2198 magyar hold ( 1200 négyszögöles), ami katasztrális holdra ( 1600 négyszögöl) átszámítva 1648,5 hold. 1877-ben Újpest területe 89, Istvánhegyé 360, és Káposztásmegyeré 1200 katasztrális hold. ( Galgóczy i. m. II. köt. 113, III. köt. 147, 153.) Összesen 1649 hold. 13 Károlyi birtoklástörténet, i. h. — Fényes Elek, Magyarország leírása. Pest, 1847, II. rész. 219. (tévesen Békásmegyernek nevezi). Galgóczy i. m. III. köt. 153. 14 Borovszky i. m. II. köt. 471. — Magyar Zsidó Lexikon. Újvári Péter szerkesztésében. Bp. 1929, (továbbiakban: M. Zsidó Lexikon) 916—917. — Ugró i. m. 9. — A 100 éves Újpest. 1. — Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Csatár István, dr. Hovhannesian Eghia és Oláh György szerkesztésében. Bp. 1939, I. rész 139, II. rész. 91. 15 Borovszky i. h. Ugró i. h. — A 100 éves Újpest, i. h. — Chobot i. m . 232. — Dunakeszi r. k. plébánia. História domus 72. kk. (1839. évhez.) 18 Ugró i. m. 10. l.-on közölt táblázat alapján. 17 Fényes i. h. — Galgóczy i. m. III. köt. 147. Mildenberger maga is pesti lakos volt ebben az időben. (Dunakeszi r. k. plébánia. História domus i. h.) 18 Ugró i. m. 9. Dunakeszi r. k. plébánia irattára. História domus. 59. (1833. évhez.) 19 Ugró i. m. 10. Az uo. közölt kimutatásban szerepel a bérlők között Gazda Emanuel, aki 28 fertályával Mildenberger után a második legnagyobb bérlő. A név nyilván elírás Gozsdu helyett. Gozsdu életrajzát 1. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. Bp. 1894, III. köt. 1332—1334. hasáb. 20 Chobot i. m. 232. — Ugró i. m. 10, 281. A Dunakeszi r. k. plébánia História domusában másolatban megvan a hegyközség határozata a kápolna építéséről (59. 1. : 1833. évhez.) 21 A nyaralókra 1. Galgóczy i. m. III. köt. 147. A dunakeszi plébánia, amelyhez 1845-ig tartozott Újpest és Istvánhegy, anyakönyveiben gyakran fordulnak elő vincellérek. A sematizmus adata : Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Vaciensis. Vác, 1841. A sematizmus alapjául szolgáló esperesi jelentés 1840. szept. 25-én kelt. Váci püspöki levéltár. Numerus animarum. Az 1870-es években már 214 lakosa volt. Galgóczy i. h. 22 Ugró i. m. 36. Azonban ezután is csak külterületnek számított. Vö. : Galgóczy i. h. 23 Dunakeszi r. k. plébánia irattára. História domus 72. (1839. évhez.) 24 Ugró i. m. 11. és az előző jegyzetben idézett hely. 297
