Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

adómentes idő (amely újból öt évre fog terjedni) kedvezménye Buda számára. В kedvezmények megadásánál azonban nem mulasztja el a bécsi kamara, hogy a város rossz anyagi helyzetét a tanács helytelen és felelőtlen gazdálkodásával indokolja meg, s ezért szigorúbb gazdálkodásra, a hagyaték- és csődügyek gondosabb kezelésére, a mészárosok és pékek megrendszabályozására hívja fel a tanácsot.

89 Az adómentesség kedvezményeit tulajdonképp a bécsi kamara 1696. szeptember 27-én kiadott rendelete biztosítja más kedvezményekkel együtt.

90 E rendelet, a budai polgárság 1695. évi akciójának záróköve és eredménye, amelyet a kamarai adminisztráció 1696. december 1-én közöl a tanáccsal, összegezi mindazokat a »kedvezményeket és kiváltságokat«, melyek a bécsi kamara szerint is valóban még rendezetlenségben és elpusztított állapotban levő várost, a sanyarú viszonyok között élő polgárságot jobb körülmények közé emelnék. Ennek érdekében 1697-től kezdődően minden polgári és kamarai teher alól, kivéve a telekkönyvi díjakat és az egyházi tizedet, öt évre felmenti a várost, azzal a feltétellel, hogy házaikat a polgárok építsék fel. Biztosítja e rendelet bizonyos korlátozások mellett a polgármesterválasztást és a város elsőfokú bíráskodási jogát, átadja három évre a melegfürdőket és ígéretet tesz a katonai beszállásolás alóli mentesítés kieszközlésére. Elismeri ugyancsak Buda város szabad királyi városi jogállását is.

91 Buda tehát a városi kiváltságokért folytatott harcában újabb állomáshoz érkezett, amely azonban épp az adómentesség terén különösebb eredményeket nemigen hozott. A polgári és kamarai terhek alatt, amelyekről a rendelet oly sokatmondóan említést tesz, legfeljebb az accisát és a később beszedésre kerülő hegyvámot lehetett érteni. A városi haszonvételek sem igen szaporodtak meg a két melegfürdő átadásával. Lényeges elvi jelentőségű vívmány volt azonban Buda szabad királyi városi jogállásának elismerése. A bécsi kormányzat tehát beismerve az adóztató politika túlhajtását, a terhek súlyosságát, rendezni kívánja a város néhány problémáját. Az 1696. évi kamarai rendeletben tett ígérete szerint 1696 és 1697 folyamán a beszállásolás ügyének rendezésére tesz kísérletet. A kamarai adminisztráció 1696 augusztusában szorgalmazza a kérdés elintézését a bécsi kamaránál. Javasolja, hogy a haditanács révén a budai várparancsnokot a katonaságnak a polgári házakból a már helyreállított és kitakarított, felszerelt laktanyákba való áthelyezésére kellene szorítani.

92 A várparancsnok meg is kapja a parancsot a haditanácstól, azonban erre azt jelenti, hogy a laktanyák még nincsenek lakható állapotban. A bécsi kamara emiatt tüzetes jelentést kér az adminisztrátortól, illetve a városi tanácstól a kaszárnyák állapotát és a polgári házakba való beszállásolás viszonyait illetőleg. A város 1697. február 2-án küldi fel jelentését, keservesen panaszkodik ebben a katonák betörései, a jogtalan kereskedés, bormérés, a garázdálkodások, kihágások miatt, kéri a beszállásolási kérdésnek végleges rendezését. Csatolja a katonaság tolvajlásainak és kártevéseinek jegyzőkönyvét, 52