Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

sítése, a gazdasági élet megindítása céljából a bécsi kormányzat más helységeknek is megadott, Buda és Pest esetében, legalábbis az adómentesség időtartamát illetőleg, még viszonylag kedvezőnek is mondható, mert például Esztergom városa csak hároméves mentességet kapott. Azonban túlzás volna azt hinni, hogy az adómentesség megadása bizonyos eltérést jelent a bécsi kamara már megkezdett politikai irányvonalától. E kedvezménnyel csupán az új telepesek adózóképességét kívánják oly fokra emelni, hogy azután az adók és terhek behajtásához annál határozottabban hozzáfoghassanak. S valóban, amint majd látni fogjuk, a bécsi hatóságok még az ötödik évet sem tudják kivárni, s az adómentes idő letelte előtt súlyos terhekkel rakják meg Buda lakosságát. Más körülmények is erősen csökkentik e kedvezmény értékét, s akadályozzák Budát abban, hogy az öt év alatt komoly építőmunkát végezhessen és gazdaságilag megerősödjék. Az adómentesség megfogalmazása, amint a róla beszámoló iratokból kitűnik, nagyon általános, fogyatékos, kibúvókat tartalmaz. Az adómentesség csak részleges, általában a közterhektől, a rendes terhektől (a publicis oneribus, communia onera), illetve csak a telekre és az ingatlanokra vonatkozó terhektől való mentességet értik rajta, itt is a telekadó (Grunddienst) és a tized kivételével.

26 Ez a fogyatékos megfogalmazás arra szolgáltatott okot, hogy az egyes adókat behajtó közegek magukra nézve ne tekintsék kötelezőnek. Budának minden egyes adónemnél külön harcot kell vívnia, hol sikeresen, hol sikertelenül, az adómentesség érvényének biztosításáért. Az adómentességet nehéz küzdelmek, sok emlékirat árán a porcióra, a terménytizedre s a telekkönyvi díjakra vonatkozólag sikerült 1689-től 1692-ig biztosítani. (Sőt a telekkönyvi díjakat még ezután sem kellett fizetni.) Azonban mindjárt a porció esetében Budának körömszakadtáig menő harcot kell vívnia a császári hadbiztosokkal, a megyével. A hadbiztosok állandóan kétségbevonják az adómentesség érvényét, s Buda az elkövetkező években, akármennyire is lobogtatja az adómentességet biztosító császári kiváltságlevelet, igen nehezen, a bécsi kamara állandó közbenjárásával képes csak bizonyos ideig a megye és a hadbiztosok porciót követelő rohamait fenntartani s a katonai végrehajtást elkerülni, kihasználva azt a körülményt, hogy a kamarai tisztviselők a jövedelmek biztosítása érdekében hajlandók voltak a katonasággal szembehelyezkedni. Súlyosbította a helyzetet a porcióval kapcsolatban az is, hogy a porció ebben az időben a katonaság eltartásának biztosítása miatt, amint már hangsúlyoztuk is, annyira egyetemlegesen szigorúan behajtott teher, hogy Budának egyelőre csak a városiak által hangoztatott porciómentessége kivételezésként hat az országszerte dühöngő porcióbehajtás közepette. Pest-Pilis-Solt megye, melynek porciókontingensébe Buda és Pest is tartozott, kegyetlen adóztatás színtere ebben az időben. Az 1690. évre kivetett 60 000 Ft porciót a legkíméletlenebbül hajtják be. Amint azt a porciót beszedő bizottság emlékirata mondja, a végrehajtás elkerüléséért magáért a parasztok mindenüket, sőt a még le nem 40