Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

lényeges feltétele volt a városi élet megindulásának, a város felépítésének. Ilyen jellemvonásokkal és sajátságokkal bontakozik ki tehát a töröktől visszafoglalt területen, így Budán is a neoacquistica rendszer, melynek értelmében a város idegen állami szerv, a bécsi kamara fennhatósága alá kerül. Bécsi hatóságok foglalják le a városi jövedelmeket, ezek vetik ki a súlyos adókat, hogy azután a jövedelmekből és az adókból származó összeg a császári katonaság pénztárába vagy pedig a bécsi kamara pénztárába folyjék be. A város új telepeseinek meglehetősen nehéz sors jutott osztályrészül, amikor hozzákezdtek az ostrom romjainak eltakarításához, az új élet alapjainak lerakásához. Az egyelőre csekély számú lakosságnak az életet úgyszólván elölről kellett kezdenie, az otthont felépítenie, a termelést megindítania. Ez a tevékenység az újonnan betelepülőknek úgyszólván minden anyagi erejét leköti. Ehhez járul a gazdasági élet szervezetlensége, a tulajdonjog kialakulatlansága. A megélhetés akkor elsősorban fontos eszközének, a földnek kiosztása igen nehezen halad előre. A városiak panaszt is emelnek a kamarai inspektorátus ellen, hogy késlekedik a föld és a szőlő kiosztásával, annak ellenére, hogy a juttatandó telkekért pénzt hajt be a polgároktól.

9 A kamarai inspektorátus a még fennálló török veszéllyel indokolja a telkek és a föld kiosztásának elhúzódását. Ezzel szemben a katonaságot semmi sem gátolja abban, hogy a legjobb földeket, réteket és legelőket lefoglalja magának.

10 A mezőgazdaság területén egyedül a szőlőművelés az, amelyben van valami életerő, bár egyelőre ez is visszahanyatlott a török uralom alatti állapothoz képest.

11 Az ipar és kereskedelem megindulása elé is igen nagy akadályok tornyosulnak. Bár a letelepülő lakosság legnagyobb része kézműves,

12 az iparűzés akkori elsőrangú feltétele, a céhhé szerveződés csak a következő években indul meg. A belső piac még nem alakult ki, az új telepesek szegénységük miatt rossz vásárlók, a katonaság pedig az élelmiszereket a markotányosoktól szerzi be, s kellő számú mesteremberrel is ellátja magát. A markotányosok, sőt a császári tisztek ital- és húsmérése nemcsak a katonaság, hanem még a polgári lakosság fogyasztásának hasznát is elvonja a városi lakosságtól.

13 Különben sem kapcsolódhatott még be Buda az országos kereskedelmi élet vérkeringésébe, ezt a bekapcsolódást akadályozzák a különféle vámok, elsősorban a harmincad fize- tésének kötelezettsége. Az idegenből származó, többnyire német telepeseknek nem is tetszik a bécsi kormányzat bánásmódja, egyelőre azonban nemigen ismeretesek előttük a magyarországi viszonyok. Nincs tudomásuk például a magyarországi városfejlődés egyik legfőbb tényezőjéről, a szabad királyi városi kiváltságokról. Az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen Buda küldöttei azonban tudomást szereznek azokról a jogokról és kiváltságokról, amelyeket a régi magyar főváros a török előtti időkben kapott, s ezzel teljesen feltárul előttük városuk nyomorúságos és megalázott helyzete. Ezek a kiváltságok nemcsak kivételes közjogi helyzetet, hanem vagyoni forrásokat, adómentességet, kiváltságokat, egyszóval .36