Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Vadász Sándor, A fővárosi vasasok századvégi szakszervezeti mozgalmának történetéhez (1890—1899)
Láthatjuk tehát, hogy akár a balesetek számát tekintjük, akár azok súlyosságát, a vas- és fémipar állt az első helyen. Megelőzte az építőipart is, pedig ott sem volt ismeretlen a baleset. Érdekes a foglalkozási ágakat összehasonlító betegségi statisztika áttekintése is. 29 Csak a gyári és a magánbetegsegélyzők adataira épül, de így is megközelítő képet nyújt a vasmunkások viszonyairól. Csoportok : Pénztárak Évi átl. Tápdíjas és kórházi 1 főre eső táp száma tagi. esetek napok díjas és kórszáma házi nap Arany, ezüst3 969 309 5498 5,67 művesek Bádogosok, réz2 1453 590 7630 4,94 öntők Gép- és vasgyári 17 14415 8143 106900 7,42 munkások Lakatosok 1 3990 3468 32996 8,27 Ácsok 3 8553 2590 51009 5,96 Fodrászok 1 1367 1104 3579 2,82 Tégla-, cementgyári 13 6402 1895 21868 3,42 munkások A táblázatból kitűnik, hogy az egy főre eső kórházi napok száma a lakatosoknál, valamint a vas- és gépgyári munkásoknál volt a legnagyobb. Ha hozzávesszük a kerületi, valamint a munkások által létesített betegsegélyző egyleteket, fogalmat alkothatunk magunknak a vasmunkások között előforduló betegségek, balesetek számáról és súlyosságáról. Hogyan fogadták a vasasok a munkásvédő törvényeket? Már egy 189l-es gyűlés foglalkozott az uralkodó osztályok reformjaival. Az előadók kijelentették, hogy a vasmunkások nem hagyják magukat megtéveszteni a hazafiaskodó frázisoktól. 30 Ezek a törvények egyrészt elégtelenek voltak, másrészt a tőkések nem tartották be. A vasárnapi munkaszünetről szóló törvény kivételeket tartalmazott, az iparfelügyelőkről szóló pedig kibúvókat hagyott a gyárosok számára. A 23. § szerint az iparfelügyelő nem igényelheti olyan gyárrészlegek megtekintését, amelyek átvizsgálása veszélyezteti a tulajdonos üzleti érdekeit. Ez lehetővé tette a tőkés számára, hogy elhanyagolt állapotban levő üzemrészeit elzárja a vizsgálat elől. A magyar burzsoázia ezeket a törvényeket arra használta fel, hogy a munkásokat saját befolyása alá vonja és kísérletet tett a meglevő munkás-szervezetek elsorvasztására. Az 1891. évi XIV. te. alapján egész sor gyári betegsegélyző pénztárt létesítettek, amelyek fokozták a munkás függését kizsakmányolóitól. Az 1893-as év elején a legtöbb fővárosi vasipari üzemben gyári betegsegélyző alakult. Több gyárból érkezett alapszabálytervezet a belügyminisztériumba, amelyek mindenben megegyeznek, csupán a címük különböző. A belügyminisztérium meglepő gyorsasággal, egy-két hét alatt valamennyit jóváhagyta. Nézzük meg az egyik ilyen alapszabályt, pl. a Rock gyárét! 31 Ki lehetett tagja a gyári pénztárnak?
