Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

kaptak a többi lapok is.

77 A Kereskedelmi Társaság ez ellen Kossuth tollából származó feliratot intézett az országgyűléshez. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi társulatokról szóló törvény értelmében a Magyar Kereskedelmi Társaság már bíróilag kereskedelmi természetűnek szankcionáltatott. Ha már most az alapszabályoknak, az aláírási felhívásoknak hírlapok útján történt közhírül adása után a társaság ezentúl meggátoltatik közgyűlései tartásának hírlapok útján való közlésében, nemcsak a részvényesek meghívása válik lehetetlenné, de még a jelenlevők határozatai sem emelkedhetnének érvényességre az alapszabályok értelmében és így a társaság már kezdetben tönkrejut, még mielőtt működéséhez foghatott volna. A vezetők pedig a közbejött akadályokról mit sem tudó külföld előtt a szerteszórt rágalmakat hallgatással tűrni és védelem nélkül szenvedni kényszerülnek, miután a cenzúra még a közbejött tilalmat és így a közgyűlés meg nem tarthatásának okát sem engedi megemlíthetni. Kossuth felterjesztésének meglett az eredménye. A cenzúra visszavonult és a társaság működésének megkezdése már a sajtó nyilvánossága előtt ment végbe. 5. Sikerek és nehézségek A szervezkedés nehézségeinek leküzdése után 1844. május 5-én tartották meg az alakuló közgyűlést Pozsonyban, az alsótábla üléstermében. Előző napon Széchenyi feljegyezte naplójába,

78 hogy elment Batthyány-hoz, ahol Kossuthot, a fiumei kormányzót, Zsedényit, Bezerédj és Szabó Pált találta együtt, akik a Kereskedelmi Társaság ügyéről tanácskoztak. Batthyány másnap igyekezett Széchenyit rábírni a csatlakozásra, de ő 18-án Batthyányinak kitérő választ adott.

79 Az alakuló közgyűlésen 1132 részvény tulajdonosa jelent meg, így tehát az év első hónapjaiban még 246 részvényt lehetett elhelyezni, főképpen pesti kereskedői körökben. Az első üzleti év végéig még 128 részvényt írtak alá. Az alakuló közgyűlés Batthyány Lajost választotta meg a társaság elnökéül, igazgatóvá Szabó Pált, választmányi tagokká Kossuth Lajost, Szentkirályi Móriczot, Valero Antalt, Robitsek Józsefet és Liedemann Frigyest. A választmány tehát két politikusból és három pesti kereskedőből állt. Blackwell, aki mindenről tájékoztatta az angol nagykövetet, jelentéséhez

80 bizalmatlanul hozzábiggyesztette a »Nous verrons!« tartózkodó megjegyzést. A társaság megalakulását nemcsak az ellenzéki sajtó, de még a széchenyista Világ is lelkesen üdvözölte :

81 »Részünkről azon őszinte óhajtással adjuk át ezeket a közönségnek, hogy ezen intézetben, melynek létesülése után szinte régidőtől fogva forró imádság epedett a magyarok ajkáról. . . feltalálja nemzetünk a hon jobbléte egyik hathatós emeltyűjét. Hogy a Társaság állani és díszleni fog, arról kezességet adnak elnöke, igazgatója és választmányi tagjai«. A konzervatív sajtó nemcsak a megalakulás időpontjában, hanem egyelőre tovább is rokon217