Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

hozásánál. A dél-magyarországi kereskedelem egyik centrumába, Bajára küldött aláírási íveken pedig csak egyetlen egy jegyzést lehetett elérni.

73 így tehát az első Kereskedelmi Társaság alapításának nemesi vezetés alatt kellett végbemennie. Közben a kormány megkerülte az engedélyezés tüskés kérdését. A Helytartótanács ugyanis szeptember 25-én azt az álláspontot foglalta el, hogy a társaság tisztán kereskedelmi jellegű alapítás, ennélfogva működéséhez elegendő, ha magát a Váltótörvényszéknél bejelenti.

74 Ez már akkor meg is történt. Az udvari kancellária november 2-án ezt a formulát készségesen magáévá tette,

75 így tehát nem volt szükség formális engedélyokmány kiadására. Bár a Társaság körlevelére nem sok válasz érkezett, még az év folyamán, december 3-án meg akarták tartani az alakuló gyűlést Pozsonyban. Az elnöklő Vay Ábrahám elismerte, hogy a felhívás kinyomtatásának akadálya miatt a szétküldés csak későn történhetett meg, ennek következtében az aláírások nem emelkedhettek a remélt összegre. A közgyűlés napjáig csak 365 000 Ft-t írtak alá. A megalakulást azonban ennek ellenére sem lehetett halasztani — hangsúlyozta Vay —, mert nem tanácsos a részvényeseket bizonytalanságban hagyni és a befizetett tőkét használatlanul hevertetni. El kellett oszlatni a kétségeket, az aláírt összeg elegendő a Társaság munkaköre több ágának megszervezésére. »A megszületett gyermek az anyának ápoló karjai között megerősödhetik, de a meg nem született gyermeknek nincs jövendője.« Az alakuló közgyűlés elhatározta, hogy 1844. június 1-én okvetlenül meg fogja kezdeni működését : ha az országgyűlés még együtt lesz, akkor Pozsonyban, különben Pesten, 1844 májusában rendkívüli közgyűlést kell tartani, amelyen megalakítják a választmányt, két új igazgatót választanak és kitűzik a részvényérték első 15 százalékának befizetési határidejét, végül meghatározzák a munkatervet.

76 A kormányhatósági üldözés tovább fokozódott az ideiglenes alakuló gyűlés után. A pesti könyvvizsgálók, akik a társasági program engedély nélkül történt kinyomtatása miatt szigorú dorgálásban részesültek, a szabályos megalakulás után is meg akarták akadályozni a társaságot a sajtó igénybevételében. Az alakuló közgyűlés után két hónappal a Pesti Hirlap közzé akart tenni egy értesítést arról, hogy Mosón megyében kilencen írták alá a részvényjegyzési ívet. Ezt a cenzúra nemcsak kitörölte, hanem megtiltotta a társaság nevének megemlítését is, írásban adván a Pesti Hirlap szerkesztőjének tudomására, hogyha volna is nála valamiféle cikk, amiket eddig cenzúráit és kinyomtatni engedett, ezután ne merészelje közzé tenni, különben még a hírlapot a posta útján is lefoglaltatja. Utóbb kijelentette még, hogy a legfelsőbb helyen nem engedélyezett egyesületekről, mint pl. a Kereskedelmi Társaság, az Iparegyesület, a Kisdedóvó Egyesületek, de még a Kisfaludy Társaság is, a hírlapokban annyira nem szabad írni, hogy még csak nevük említése sem engedtetik meg. Hozzátette, hogy ezt a tilalmat a legfelsőbb parancsra foganatosítja, és hogy hasonló utasítást 216