Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

a célra Pest a legalkalmasabb hely. A társaság beraktározná és bizományba venné a földbirtokosok terményeit, az érték felét előlegezné, a készletekről és árakról a bel- és külföldi kereskedőket tájékoztatná. A társaság nem kerülhetne abba a helyzetbe, hogy veszítsen, a készlettulajdonosok tőkéje pedig nem feküdne gyümölcsözetlenül. Fiuméban egy másik vállalatot létesítenének, amely a készleteket külföldön értékesítené, és ennek ellenében idegen árukat hozna be. A finanszírozás alapja egy felállítandó giró bank lenne. Minden földbirtokos tehermentes földje megbecsült értékének felével lépne a giró bank alapítói közé. Ennek papírjai szolgálnának fedezetül egy második létesítendő bank : a Kölcsön Bank által kibocsátott papíroknak, amelyek a kereskedelemben forognának. Liedemann javaslata sorsának nincs nyoma. A nádori hivatal megjegyzés nélkül irattárba tette. Elgondolása gazdaság-elméletileg téves : a hírhedt Law-rendszer késői visszhangja. A nemesi ingatlanoknak kölcsönök biztosítására való lekötése pedig éppúgy beleütközött volna a birtok mozdulatlanságát biztosító feudális jogrendbe, mint a Kölcsön Bank terve az Osztrák Nemzeti Bank monopóliumába. E papíron maradt terveken kívül több, rövid életű részvénytársaság alakult a harmincas években. Erre mutat József nádornak egy borkiviteli részvénytársaság alapítása tárgyában 1840. június 1-én Nemeskéri Kiss Pál fiumei kormányzóhoz intézett levele,

35 amely rámutat arra, hogy »hasonló társaságok a szükséges anyagi eszközök hiánya és a megkívánt kitartó munka elhanyagolása miatt céljukat nem érhették el«. Melyek voltak ezek a sikertelen társaságok, nem állapítható meg a levéltári anyagból. A szóban forgó vállalkozás eszméjét a washingtoni osztrák követ vetette fel, magyar boroknak az Egyesült Államokba való szállítása érdekében. A tervet Metternich kancellár sem ellenezte, hiszen elsősorban az arisztokrácia saját termesztésű borai jöttek tekintetbe. A társaság alapszabályát a nádor felterjesztette királyi jóváhagyásra, a másolat, sajnos, a vonatkozó iratok között nem található meg. Elnökül Andrássy Györgyöt szemelték ki, aki már megelőzőleg eredményesen működött saját borainak Pestről való kiszállítása terén. Az Amerikába való kivitellel foglalkozó társaság működése aligha lehetett eredményes és tartós, mert a későbbi iratokban létezésének nem lehet nyomára jutni. 3. Az angol tőke terménykiviteli vállalkozásai Magyarországon A magyar mezőgazdasági kivitelnek hazai tőkék egyesítésével, részvénytársaság útján való megoldási tervei a harmincas évek folyamán sem sikerültek. Új lehetőséget csillantott meg azonban az 1838. június 18-án aláírt angol-osztrák kereskedelmi szerződés, amely nagy változást jelentett a bécsi kormány addigi prohibitív jellegű vámpolitikájában. Ez volt az első eset, hogy Ausztria kényszerült beviteli tilalmai nagy részének megszüntetésére. Az angol textil- és vasáruk ezentúl engedély