Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

104 Sashegyi i. m. 182. 105 írta »Pápán Kováts Ingenieur«. Mindenes Gyűjtemény (1790). Negyedik negyed, 5. — Diák volt Erdélyi, aki Sehynek megmutatta a Martinovics-féle kátét, ( Benda i. m. II. köt. 263, 334, 549.) Diákok, jurátusok voltak a Sehy—

1Дрtay-féle zavargások vezetői is. (Bayer i. m. I. köt. 184. kk., Lugosi i. m. 103. kk.) 106 Saator János ref. lelkészjelölt, nevelő Teleki I. Józsefhez, Pozsony, 1793. dec. 11 (Orsz. Dtár, Teleki cs. gyömrői ltára, Missiles 5. 86. csomószám.) — Tókus István »ingénieur« 1791. novemberében a »Magyar Theátromra összveszövetkezett Társaság némely szükségére nézve« 300 Ft-ot adott kölcsön. (Az összeget, a kikötött hat hét helyett, néhány hónapig nélkülözhette, amíg azután Ráday Pál megfizette a társulat helyett, apródonként vonva le a tartozást a napi jövedelmekből. — Ráday-ltár, Színháztört. Iratok, 1. fasc.) 107 L. a Ráday Kvtárban a Mindenes Gyűjtemény (1790) III.-dik Negyed; (1791) V.-dik Negyed ; (1792) VI-dik darab jelzetű példányokat. los Dugonics olyan mértékben színszerűtlen, hogy drámáit a színháznál, névvel, vagy névtelenül, de átdolgozták. Simái színszerű, de híven is alkalmazkodik az eredeti művekhez ; neki azonban magának is volt érzéke a drámai rövidség iránt, 1. pl. az Igazházi első jeleneteinek sikerült összevonását. Színházi tapasztalatai jóformán csak az iskolai színjátszással kapcsolatban lehettek, mert élete legnagyobb részét vidéken töltötte. — Verseghyt érdekelte a színház ; írt és fordított számára (Szécsi Mária, Formentérai remete, Szerelem gyermeke stb.) A Formentérai remetében figyelmezteti a moszlim kalózt játszó színészt, hogy arcjátékával ki kell fejeznie a saját problémája és a hallott történet eseményei fölötti érzelmi kettősséget. (A Magyar Játék Szín. Első Esztendő. Negyedik, és utolsó kötet. Trattner, Pest, 1793, 150.) 109 Vö. Duda János, Endrődy Jánosról. Adalék piarista íróink méltatásához. Bp. 1892. —Perényi József, Endrődy János életrajza. Nagykanizsa, 1899. — Perényi József, Endrődy János eudaemonistikus bölcselete. Sátoraljaújhely, 1903. 110 Endrődy János pontos életrajzi adatait a rendtagok személyi adatait őrző un. »Nagy Ruhából« Balanyi György professzor írta ki számomra ; fogadja érte e helyen is hálás köszönetemet. 111 Szerdahelyi Kálmánnak. 112 Endrődy, A'magyar játék.. .1. köt. VI. 1. A műre vonatkozó akta: »Reflexionem suam circa edendam Societatis Cornicae Ungaricae históriám depromit revisoratus libror. officium et b(eni)g(n)iss(im)a(m) determinationem super ea expectat. — Joannes Endrődy, ut refertur, e Piis Scholis, concinnavit lingua patria, in accluso istic opere, históriám Societatis Cornicae Ungaricae, in qua quae fata subire, quae obstacula in ortu perfringere debuerit, quos item progressus ab a(nn)o 790 usque 791 inclusive fecerit (a cenzor előtt nyilván csak az első kötet feküdt), recensét et documentis (quae quidem revisioni non substravit, sed, ut aversa pars tituli exhibet, directe imprimenda typographo submisit) confirmât. — In approbando opere hanc unicam reflexionem habet humillimum revisoratus officium, utrum authori liceat per typum publici juris facere ea documenta,

quae inter Societatem Comicam et excelsum consilium et utriusque urbis civicum magistratum ; inter arendatorem Tuschl, Subarendator em comitem Unverth et partim excelsum consilium, partim civicos magistratus, atque ipsam etiam Societatem comicam intervenerunt ; cum probe merninerit revisoratus officium in simili fere objecto editionem eorum, quae inter privates ad excelsum consilium vertebantur, cum odiosa fuerint, non admisisse. — Caeterum cum in reliquis nihil sit censura dignum, neque fortasse D. Comes Raday invitus esse supponatur, quod qua Societatis Cornicae protector et director declaretur, permittatur « — A helytartótanács osztotta Rietaller nézeteit, megjelölte azokat a dokumentumokat, amelyeknek a közlését (Unwerth és a magyarok éleshangú panaszait érti egymás ellen) el kell kerülni, s így fejezte be : »Revisoratus itaque officio praesentibus intimatur, ut author em quaestionati opusculi de hac Consilii L. R. determinatione edoceat, acfine eo : ut mandátum hocce in effectum deducatum amicam cum eodem cointelligentiarn foveat.« (Orsz. Dtár, Dep. Rev. Dbr., 1792. fons 1. pos. 48., fons 194