Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

emberei az egész országot behálózták és ha egy kassai vendégfogadóban megszállt valami különös idegen, azt néhány nap múlva a császár Bécsben olvashatta. A pesti borkereskedő azonban nem dolgozott ezen a vonalon ; hogy ilyen magas megbízást kapjon, arra valószínűleg sem származása, lengyel vérének nagyhangú hirdetése, sem mellét döngető, gyerekes republikánizmusa nem tették »méltóvá«.

35 Az együttes 1792 nyarára már állandónak mondható s nyersen felvázolva, a következő : van első és második hősnő, Moór Anna és Iyiptay Mária, egy ifjú hős, Iyáng, két jó jellemszínész, akik közül az első, Sehy, hősi szerepre is alkalmas (a második : Kelemen), s több, ügyesebb vagy gyengébb segédszínész. Az egész társulatot a legnagyobb igénytelenség jellemzi. Valóban érezni, hogy kis emberek apró kalkulációi kerestek itt kielégülést, olyanokéi, akik nemcsak azért vállalják garasokért munkájukat, mert csekély a kilátás bevételekre, nehezen indul a vállalkozás, hanem azért is, mert eddigi életük horizontja sem mutatott nekik soha nagyobb darab kenyeret. Arra azonban nem gondolnak, hogy az új pálya más követelményekkel lép fel velük szemben, hogy a kántor leülhetett foltos csizmában az orgona mellé, s Iyiptay leányasszony, ha pénze nem volt, hát nap mint nap mosta ugyanazt a ruháját, kötényét : a színpadon azonban ragyogni kell, tehát nemcsak a puszta megélhetésre kell a pénz, hanem azon felül, a hivatás betöltéséhez is. Moór Anna, az első színésznő, havi 30 Ft-ot kap, Sehy kezdetben, a többi férfitaghoz hasonlóan, 24, de később 28 Ft-ot, Kelemen Iyászló, I4ng, Varsányi végig 24 Ft-ot.

36 Ugyanekkor a német társulatnál az első színésznő heti 18 Ft-ért dolgozik, az első basszista ugyancsak. A drámai tagok közül 16—17 Ft a legjobbak heti fizetése.

37 Hogy ez milyen arányban volt az árakkal, mutatja egy, Kelemenékkel kb. azonos társadalmi szinten élő német zenész bevételi naplója. I^ettner Jakab fúvós a német színháznál havi 16 Ft-ot kapott. E mellett rendszeresen kisegített, majd később alkalmazást nyert a belvárosi plébániatemplomban, hegedű-, zongora- és fuvós-leckéket adott, s ily módon, a zenén kívül semmi szenvedélye nem lévén, havi 40—50 forintocskát összekeresett. Szorgalmas, egyszerű, szelíd ember volt, távol a nemesi életforma álmától, s magános férfi létére, csak úgy tudott anyagi egyensúlyt biztosítani magának, hogy eladta nagy zongoráját s azontúl beérte egy pianinóval.

38 A játék úgyszólván meg sem indult még, s a kétszer kettő ismeretében máris bárki megjósolhatta, hogy az adósság, amit Kelemen a biztos kántori fizetés birtokában csinált, a színházi javadalomból nem fog kifizetésre kerülni, s hogy Arad megye károsultjai sem látják meg soha a pénzüket. 1792. május 5-én indult meg a folyamatos magyar játék, BrühlBárány Talált gyermekével. Mint másfél évvel ezelőtt az Igazházi kiválasztását, ezt sem indokolta más, mint hogy a polgári ízlésnek megfelelt, s hogy könnyű volt eljátszani. Mikor egy-egy színmű előadásának és értékelésének a problémájával kerülünk szembe, azt az egészen 166