Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

ismeretség, sógorság-komaság közvetítésével. Iyáng Ádám János, a társulat hősszerelmese, előzőleg német színész volt. Az Abauj megyei szegény tanító fia valóban a nemességnek ugyanabból a kevés jogot és semmi előnyt nem élvező rétegéből került ki, akárcsak Szilágyiék, Iyiptayék és Kelemenek. Kapcsolatát házassággal fűzte szorosabbra, nőül véve Kelemen László egyik húgát. Egészen futó jelenség a színi pályán Tessényi ; nem is tudnánk róla, hogy valaha működött a társulatnál, ha a rendszerető Ráday Pál meg nem őrizte volna a fizetési jegyzéket. Ez a Tessényi Pest megyei nemes családból származott és pesti polgár volt ; Kelemen Mihály telekvásárlási és házépítési ügyével kapcsolatban is szerepel a neve, nyilvánvaló tehát, hogy Kelemen László legszorosabb ismeretségi köréhez tartozott.

28 (9. kép.) Ha nincs is módunkban, hogy a színtársulat minden tagjának a származását tisztázzuk — bár szilárd meggyőződésünk, hogy a megyei és a városi tanácsülési jegyzőkönyvek teljes átvizsgálása felderítené a még homályban lappangó adatokat — az eddigiek alapján megállapíthatjuk, hogy ez a »nemes társaság« nem egészen fedi azt az elképzelést, amelyet Kazinczy látott lelki szemeivel 1790 mozgalmas nyarán, vagy aminek akár Lugosi is hitte. Tény, hogy a legtöbbje rendelkezett nemességgel, de nem a birtokos nemesség soraiból verbuválódtak, hanem a nemesség legalsó, nincstelenné vált és polgáréletet folytató rétegéből. A »nemes színjátszó társaság« élete bizonnyal másként alakul, ha nem csatlakozik hozzá különös, démoni egyéniségével Kemény Ferenc, kiérdemesült tokajkeresztúri tanító, szegény nemes. Pályájának csak azt a négy-öt esztendejét látjuk a kutatások mai fokán világosan, amit az első magyar színtársulatnál töltött Sehy Ferenc néven. Ez a néhány év helyezi őt az érdeklődés homlokterébe, mint tehetséges színészt, mint körözött gonosztevőt és mint a Martinovics-összeesküvésben — gyászos — szerepet játszó vádlottat. 1790-ben még nem látjuk Kelemen oldalán, de 1792 tavaszán már elindul színészi hódító körútjára. A közönség szereti, a szegényes kis társulatnak, Moór Anna mellett, ő az egyetlen komoly alakítója. Ezért vannak reá tekintettel a helytartótanács és Pest megye tisztviselői, amikor Arad megyétől megkeresés érkezik, hogy a jelenleg Pesten tartózkodó Sehy Ferencet, aki, mint Arad megyei esküdt, végrehajtások alkalmával többeket megkárosított sőt közpénzhez is hozzányúlt, a börtönből pedig megszökött, az okozott kár megfizetésére, vagy cautio letételére kötelezzék, vagy »iránta oly rendelések tétessenek, aminémüeket a közönséges cassának bátorsága kivan«. A megye az ügyet Rakovszky szolgabíróra bízta, s azután hosszú hónapok múlva hallunk újból a dologról. Majthényi Pál szolgabíró jelenti a közgyűlésen, hogy Sehy bemutatott egy erkölcsi bizonyítványt a magyar színjátszó társulattól, s oda nyilatkozott, hogy az okozott 1200 Ft kárt egy összegben megfizetni nem tudja, azonban a károsultak kielégítésére felajánlj a »azon atyai jószágát, melly most-is Kászónyi András urnái tartattatik«. A megye jelenti a dolgot a helytartótanácsnak, 11* 163