Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kosáry Domokos, Pest-Buda és a Kereskedelmi Bizottság 1791-ben

irányuló mozgalomban a polgárság és a nemesség egyaránt kiveszi részét«. Szerinte azonban nem annyira saját feltételeiből következőleg, osztályhelyzetével összhangban veszi ki részét, hanem éppen ellenkezőleg : mintegy annak megtagadásával, valami ideális ihletettség állapotában. »A kereskedők — írja -— tervezeteikkel megmutatják, hogy ők különbek a Magyarországot elárasztó házalóknál és kontároknál, akiknek csak a saját érdekük szent«, — a nemesség pedig, mely »eleinte csak saját jövedelmének gyarapítása céljából támogatta a mozgalmat, később már az ország jólétét tartja szem előtt«.

5 Üres idealizálás, a konkurrencia elleni egykorú vádak szó nélkül való átvétele, a kezdeményező és vezetőszerepnek tévesen a kereskedő polgárságra ruházása : e tévedések is mutatják, hogy ezen az úton az 1790 körüli mozgalmak gazdaságpolitikai ágát sem lehet társadalmi összefüggéseiben, helyesen föltárni. Ekkor, a feudalizmus válságának kezdetén, amikor először vetődnek fel, ha a későbbinél fejletlenebb formában is, a polgári nemzeti átalakulás problémái, külön figyelemmel kell mérlegelnünk, hogy mennyiben és hogyan alkot közös frontot a fejledező polgárság és a köznemesség egy része az idegen, gyarmati elnyomás ellenében. Hiszen ekkor, e mozgalmakban tűnik fel már a rendi ellenálláson túl egy új mozzanat is : a pesti és más kereskedők testületei »a gazdasági kérdések, különösen az osztrák vámpolitika elleni harc kérdéseinek kidolgozásában ... a legélénkebben részt vettek. A nemes, már mint a burzsoázia szószólója, a polgári Magyarország érdekeinek képviselője is fellép. A nemes, akinek agrárexportját a közbeeső osztrák vámvonal gátolta, és a kereskedő, aki elől az osztrák kereskedelmi tőke fölözte le az állat-, bor-, gabonakivitel és az iparcikkbehozatal nem megvetendő profitját, közelednek egymáshoz a Magyarországot gyarmati sorban tartó osztrák merkantilista politika ellen«.

6 Az alábbiakban e problémának és fővárosunk XVIII. századvégi viszonyainak ismeretéhez szeretnénk néhány kisebb adalékkal hozzájárulni, azon iratok alapján, melyek Pest és Buda részéről érkeztek be a Kereskedelmi Bizottsághoz. II A Bizottság 1791. március 12-én, Pozsonyban tartotta első, előkészítő ülését gr. Forgách Miklós nyitrai főispán, a II. József elleni ellenállás, a nemesi-nemzeti mozgalom egyik vezéralakjának elnöklete alatt. A jegyzőkönyv tanúsága szerint

7 az ülés Revitzky Károly József árvái alispán, bizottsági tag írásbeli javaslatára

8 egyebek közt azt határozta, hogy a helyi viszonyok közelebbi megismerése céljából felhívást intéz a »főbb városokhoz« : kereskedőtestületeik meghallgatásával fogalmazzák meg véleményüket a kereskedelem fellendítésének lehetőségeiről és akadályairól, mind általában, mind pedig helyi viszonylatban, valamint — külön is megemlítve — a vámrendszer kérdéséről, s küldjék el legkésőbb június végéig a Bizottságnak, mely július elején, Pesten készült 128