Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Clauderné Vladár Margit : A Várszínház története

164 CI.AUDERNÉ VI,ADÁR MARGIT a ferencrendiek Szent János-temploma helyett. Ebből közel 100 éven át tartó tévedés származott. 1866-ban a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága a Várszínházat emléktáblával látta el, és arra, felhasználva Schier téves megállapításait, a következő szöveget vésték : »Itt állott a b. szűznek u. n. új vagy kisebb egyháza, mely a sz. Zsigmond prépostsághoz tartozott s először 1471. említtetik, midőn Horogszeghi Szilágyi Erzsébettől, Mátyás k. anyjától gazdagon megajándékoztatott. A törökkorban (1541—1686.) leromboltatván 1692-ben a kármeli szerzet által sz. József tiszteletére ismét felépíttetett. II. József császár alatt pedig 1784. német színházzá alakíttatott át. A M. T. A. R. B. 1866.« Ezen téves megállapításokat tartalmazó emléktáblát leszedték a Várszínház faláról és jelenleg a színház pincéjében találtam meg. Schier téves megállapításait 1854-ben Haeufler, 1868-ban pedig Rupp is átvette és felhasználta Buda hely raj zárói írt munkájában. Különösen Rupp okozott nagy zavart Buda középkori helyrajza terén. Művében lévő térképén Budavárának területén két Szent János-utcát és két Szombathelyi-utcát tüntet fel. Meghatározásait azonban semmiféle írott bizonyítékkal nem tudja támogatni. Ezen ellentmondások okozta kételyeknek először Rómer Flóris ad kifejezést »Adalék a budai várnak a török foglalás előtti hely színleléséhez« с tanulmányában (Archeológiai Közlemények 1877). Meldemann metszete alapján ő állapítja meg először helyesen ,a középkori budai egyházak fekvését. Az 1885-i Archeológiai Értesítőben pedig Némethy Lajosnak »Buda várának régi hely rajza« címen jelent meg egy tanulmánya, amelyben mindmáig elfogadhatóan a következőkkel bizonyítja be annak helyességét, hogy a Szent János-egyház a mai Várszínház helyén állott : »A budai káptalan 1352-ben kiadott eredeti és a káptalannak függő pecsétjével ellátott okmányában Werner gróf budai bírónak palotája így iratik le : Fekszik az evangélista Szent János egyház mellett, két homlokzata van, keletre a Duna felé és nyugatra.« Werner kettős házából később Szapolyai János, utóbb Werbőczy István háza lett, amelyről Turnschwamb János, a Fuggerek és Thurzók ügynöke így emlékezik meg: »Az öreg Werbőczy István Szerecsin János özvegyét vette el és Budán a vajda (Szapolyai János) atyjának házában lakott Szent János temploma mellett, amely a sarutlan szerzetesek zárdájáé. A vajda atyjának házából az utca felett fafolyosó vezetett át a sarutlan szerzetesekhez. És mivel Werbőczy István nagy pápista volt, a sarutlan barátoknak naponta kellett házában misét mondaniok.« Werbőczy halála után Szülej mán basa költözött ide Fráter György házából. Számos térkép és látkép tünteti fel a basa házát az egykori Werbőczy-ház helyén, a Szent János-templom, akkor mecset közvetlen tőszomszédságában. Mindez elég bizonyíték arra, hogy a Szent János-templom állott a mai Várszínház helyén. A török uralom alatt Budavárában egyetlen keresztény templom maradt meg : a Mária Magdolna-templom. így a ferencesek itt tartották istentiszteleteiket, mivel Szent Jánosról elnevezett templomukat a törökök mecsetté alakították át. Ebből származott az a tévedés, hogy a Mária Magdolna (mai Helyőrségi) templomot tartották a ferencesek Szent János-templomának.