Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
82 KOVÁCS IvAJOS 1766—67. évi vizsgálat alkalmával azt írta róla a helytartótanácsnak, hogy jámbor és becsületes ember. 265 ) Papics János pesti polgárcsaládból származott. 1714-ben született. Szülei nem voltak jómódúak, de a helybeli iskolákat végigjáratták fiukkal. Középiskolai tanulmányait a pesti piarista atyáknál 1725 őszén kezdte és 1734-ben végezte. Miután a filozófiai osztályt is befejezte, az eszes, törekvő ifjú Bécsbe akart utazni, hogy jogi előadásokat hallgathasson. Hazulról nem kaphatott elegendő támogatást erre a célra, ezért Pest város tanácsát kérte, hogy segítsen rajta. ígéretet tett, hogy meg fogja szolgálni a városnak, ha pártfogásába veszi. A tanács teljesítette kérését és 1737 szeptember 6-án 30 forintot szavazott meg neki jogi tanulmányai támogatására. A határozat meghozatalánál tekintetbe vette, hogy eddigi tanulmányaiban kedvező eredményt mutatott fel. 266 ) Jogi tanulmányainak végzése során még egy ízben pártfogóihoz fordult, kérve, hogy ruha megszerzésében segítsék. Ekkor újból kapott 15 forint segélyt. 267 ) Tanulmányainak befejezése után, 1740 június 3-án megjelent a tanács színe előtt és professzorainak bizonyítványával igazolta, hogy elvégezte a jogot, egyúttal ígéretéhez híven pártfogói rendelkezésére bocsátotta magát. A tanács azonnal felvette Írnoknak évi 100 forint fizetéssel, melyet a szokásnak megfelelően külön juttatással egészített ki. 268 ) Papics már hivatali szolgálata megkezdésekor tanújelét adta tudásbeli felkészültségének és könnyűszerrel tájékozódott az ügyekben. Rátermettségével annyira megnyerte felettesei bizalmát, hogy alig egy évvel alkalmaztatása után a jegyző akadályoztatása esetére rábízták a tanácsülési jegyzőkönyvek vezetését és más jegyzői teendők ellátását. 269 ) Hasznavehetőségének és jogi ismereteinek köszönhette elsősorban, hogy amikor az ügyészi teendők ellátását véglegesen függetlenítették a jegyzői teendőktől, 1742 január 19-én Papicsot megválasztották a város ügyészévé. 270 ) Mint ügyész, megjelenhetett a tanácsüléseken és így módjában állott még alaposabban betekinteni a város ügyeibe. Fiatal korán múlott, hogy ügyész létére is egyelőre írnoki fizetéssel kellett beérnie, bár munkával bőven megterhelték. 271 ) így iratokat másoltattak vçle, azonkívül mutatóznia kellett a tanácsülési jegyzőkönyveket. Mikor ezekkel a nem ügyészi természetű munkákkal megterhelték, arra hivatkoztak, hogy kevés az ügyészi teendő. 272 ) Ennek ellenére még 1742-ben rábízták a gyámhivatal jogi vonatkozású ügyeinek intézését. 273 ) Felhasználták kiküldetésekben is. Ezek közül igen nagy megbecsüléséről tesz tanúságot, hogy 1746-ban címzetes tanácsnokként képviselte a várost a tárnoki széken. 274 ) Papics a tanács bizalmát nemcsak megszerezte, hanem mindvégig megtartotta. Nemcsak a belső ügyintézés során mutatta meg hozzáértését minden szőnyegre kerülő ügyben, hanem tárgyalókészségénél fogva kényes kiküldetésekben is eredményesen járt el. Ismételten járt el a tanács megbízásából a kormányszékeknél és egyebütt, útjairól pedig rendszerint eredmények birtokában érkezett vissza. Fáradozásaival többízben könnyített a várost fenyegető olyan terheken, melyek végeredményben a polgárok vállára nehezedtek volna. 275 )
