Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 83 Hivatali kötelességének ellátása mellett ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Számos adat vonatkozik arra, kik voltak ügyfelei. Soraikban előkelő papokat, nemeseket, azonkívül városi polgárokat találunk. 276 ) 1748 körül elnyerte a kúrián a szegények ügy védő je tisztet, melyért évi 150 forint díjazás járt. 277 ) Magánügyvédi gyakorlatát felsőbb helyről érkezett figyelmeztetésre hivatkozva a tanács 1762-ben korlátozta annyiban, hogy fölöttes hatósági rendelkezés esetétől eltekintve, megvonta tőle a saját hatósága előtt való ügyvédi képviselet jogát. 278 ) Házassága szerencsés volt és sokban hozzájárult helyzete megerősítéséhez. Házastársul Scopek Ferenc városi főjegyző és tanácsnok Borbála nevű leányát választotta, akitől három gyermeke született, József, Erzsébet, később férjezett Eötvösné és Teréz, később férjezett Maurovicsné. 279 ) Anyagi körülményei ügyvédi tevékenysége révén kedvezően alakultak, később pedig felesége örökrésze is szerepet játszott a család megvagyonosodásában. Sajnálatos körülmény, hogy Papicsnak sok jeles tulajdonsága mellett komoly egyéni hibái voltak, melyek később kedvezőtlenül folytak be sorsának alakulásába. Ezekről a hibákról is meg kell emlékezni, nemcsak azért, hogy a róla alkotott képet az igazságnak megfelelően lehessen megformálni, hanem mert szorosan hozzátartoznak élete későbbi eseményeinek megértéséhez. Gyengéje volt elsősorban az, ami valószínűleg még diákkorában kifejlődött benne, hogy szerfelett hajlott a vetélkedésre. Ez volt az oka annak, hogy apósa egy másik vejével, Mayer Mihály városi kamarással, aki szintén ügyvéd volt, kevéssel közhivatali pályára lépése után ellenséges viszonyba került. Papics úgylátszik túljárt felesége sógorának az eszén, ami sértegetésre, sőt Papics részéről feljelentések megtételére vezetett. 280 ) Később vetélkedésük a polgárokra kiható pártoskodássá vált, azonban a hivatalos vizsgálat megállapítása szerint a pártoskodás kezdeményezője nem Papics volt. 281 ) Másik nagy hibája volt, hogy anyagi jólétének szolgálatában sokszor csak a kínálkozó alkalmakat vette figyelembe, arra nem igen volt tekintettel, hogy tetteit félreérthetik, sőt felhasználhatják ellene. Élénk figyelemmel kísérte az ingatlanforgalmat és ismételten vásárolt ingatlanokat, mikor kilátása nyílott rá, hogy a megszerzett földet, házat haszonnal adhatja el. E miatt többször került másokkal érdekellentétbe és alkalmat adott arra, hogy szóbeszédek keletkezzenek személye körül. Pervesztes ügyfelei közül szintén találkoztak olyanok, akik igyekeztek rossz hírét kelteni. Érdekes, hogy az utóbbiak a városban élő keleti kereskedők sorából kerültek ki. 282 ) Mégis a legtöbb kellemetlensége abból származott, hogy erőszakos egyéniség volt, aki akaratával szemben nem igen tűrt ellentmondást. Erőszakossága gyakran az önkényesség határán járt. Ha szembeszálltak vele, keményen visszavágott. Ebből keletkezett az a vád, hogy hajlik a bosszúállásra és megtorlásra ragadtatja magát. 283 ) Kétségtelen, hogy erejét elsősorban a tanács, illetőleg a tanács által képviselt ügyek szolgálatába állította, mert nem feledkezett meg róla, hogy szerencséjét elsősorban a város hatóságának köszönhette. A tanács hálával fogadta, hogy 7»
