Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán
18 BORSA BÉI,A Mátyás vallásos lelkével összenőtt ennek a templomnak a szeretete. IV. Béla, Nagy Lajos és Zsigmond után ő fejezte be építését. A déli oldalon új tornyot emelt a megrongált északi torony párjaként. Ennek befejezési évét a torony déli ablakában Mátyás címere fölött lévő 1470-es évszám mutatja. A VÁROS BELSŐ ÉLETE. A német utazó Budán virágzó kultúrát talált. A tiszta, kövezett város patinás külseje évszázados múlt emlékeit hordozta magán. Fejlődésének vonalát épületei, városrészei és lakóinak habitusa mutatta. Különösen az esküvői ünnepségek idején a fővárosba sereglett idegenek élénk forgalmát még növelték. Életkedv, frisseség ömlött el rajta. Számtalan jel mutatta, hogy fejlődése még nem fejeződött be, ellenkezőleg, új lehetőségek előtt állt. Seybold mindenütt sok új épületet láthatott. Ezek építőinek neve fogalommá nőtt abban a korban. Mindenki ismerhette Magyar Miklós, Ozorai Fülöp, vagy az idegenek közül a francia Péter építész, a német Stefan Holl és Georg von Tübingen, a bolognai Fioravante Aristotile, a firenzei Chimenti Camiccia és Manetto Ammanatini, Brunelleschi követőjének, a reneszánsz formanyelv és építőrendszer hazánkba ültetőjének nevét. 12 ) Az új építészeti stílus csak külső formája volt annak az új életstílusnak, amely Olaszországban hajtott ki és Beatrix személyében lelkes támogatóra talált Magyarországon ; igazi megtestesítője azonban már Beatrix előtt is maga a király. Az ő akaratából és támogatásával vert gyökeret ez az irány elsősorban Budán, amelynek társadalmi képe is megváltozott. Amint föntebb említettük, Buda első telepesei a tatárjárás után rejtekhelyeiről visszatért magyar munkásnép voltak. Ezek építették föl a várost, de várak építéséhez nem értettek, holott IV. Béla azon a helyen elsősorban erődítményt akart emelni. E célból idegeneket hívott a magyarok által húsz év alatt fölépített, virágzásnak induló Budára. Az új települők közül az olaszok és a lengyelek kereskedők, a flamandok a magyarokkal együtt iparosok voltak, a németek pedig a lovagok rendjéből kerültek kL Az utóbbiak a királynak tett hadi szolgálataik fejében a váron kívül fekvő földbirtokokból is kaptak. Ezáltal a különböző nemzetiségű első lakosok között ä legnagyobb jólétre tettek szert, a vezetést is magukhoz ragadták, bár lélekszámban a magyarok mögött maradtak. 13 ) Buda azonban Mátyásig megtartotta iparos és kereskedő polgárvárosi jellegét. Királyi székhely is tulajdonképpen csak az Anjouk után lett. (Azok inkább kedvelték Temesvárt, Visegrádot és Óbudát.) A XV. század elején kezdődött meg a magyar főpapok és főurak betelepedése. 1423-ban Ciliéi Hermann gróf tótországi bánnak, András váradi püspöknek, Ozorai Pipo temesi főispánnak, később a század derekán már minden számottevő családnak van Budán udvarháza vagy palotája. Ott laknak a Rozgonyiak, Kanizsaiak, a Garaí-, Pálóczi-, Perényi-családok stb. A főpapok közül Szécsi Dénes esztergomi érsek, Váradi István, Szapolyai György, Bakócz Tamás, Geréb László és mások tartanak Budán állandó házat. — Akkor már Budán van az
