Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
84 KOVÁCS I^AJOS iránta tanúsított hűségében megingathatatlan volt, szívesen támogatta és hajlandó volt előmenetele útját egyengetni. Miként szó volt róla, az 1760-as évek elején a tanács és a polgárok között súlyos nézeteltérések merültek fel. Midőn ebből kifolyólag a polgárok feljelentéssel éltek a tanács ellen, panaszaik során Papics személye ellen is súlyos kifogásokat hoztak fel. A megindult vizsgálat így Papics működésére is kiterjedt. A vizsgálatot eredetileg Végh Péterre, a királyi ügyek igazgatójára bízták, mielőtt azonban hozzáláthatott volna munkájához, a kancellária szolgálatába lépett. 284 ) Ebben az időben történt, hogy Papics apósa, Scopek tanácsnok súlyosan megbetegedett és képtelenné vált arra, hogy jegyzői teendőit ellássa. Tekintettel arra, hogy felépülésére nem lehetett számítani, a tanács szükségesnek ítélte, hogy új jegyzőt válasszon helyére. Papics már 25 éve helyettesítette Scopeket a jegyzői teendőkben gyakori akadályoztatásakor. Ennek és a tanács iránt állandóan tanúsított hűségének, valamint a város ügyeiben való eredményes eljárásának köszönhette, hogy 1766 június 23-án a tanács megválasztotta jegyzőnek. 285 ) Megválasztása következtében ügyészi tisztsége megszűnt, a szegények ügy védő je állásról pedig, melyet a kúrián töltött be, lemondott. 286 ) Nem sokkal jegyzővé történt megválasztása után kinevezték Végh Péter helyébe királyi ügyigazgatónak Szlávy Pált, egyúttal rábízták a város ügyeiben szükséges vizsgálat lefolytatását. 287 ) Szlávy a tanács ellen tett feljelentések ügyében számtalan kihallgatást eszközölt. Gyakran folytatott megbeszéléseket a tanács tagjaival is. A megbeszélések során állandóan igénybe vette Papicsot. Reá hárult a kérdések megvilágításához szükséges ügy darabok felkutatása, azonkívül állandóan készen kellett állnia, hogy szóbeli felvilágosításokat nyújtson. A tanács is igénybe vette saját ügyének védelmében, Papics pedig minden tudásával és képességével rajta volt, hogy pártfogói iránt eredmények kivívásával rója le háláját. 288 ) A királyi biztos magatartásából egyáltalán nem következtetett rá, hogy ügye rosszul áll előtte. Szlávy a nélkül, hogy Papicsot kihallgatta volna, összegyűjtötte mindazt, amit vele kapcsolatban mondottak, és ezen az alapon alkotta meg róla a véleményét. Beigazoltnak tekintette a panaszosok vallomása alapján, hogy ügyvédi tevékenysége kárával járt ügyfeleinek és hogy ingatlanvásárlásai is kifogás tárgyává tehetők. Főbűnéül mégis azt tekintette, hogy a Mayer Mihály városi kamarást tanácsnokká választani óhajtó párt ellen összefogott a vele egyetértő polgárokkal, ezzel pedig megbontotta a város békéjét. 289 ) A vizsgálat nagyjából való befejezése után, 1767 április 24-én került sor a szokásos tisztújítás megtartására. A tisztújítást Szlávy vezette, aki megüzente Papicsnak, hogy tartózkodjék otthon mindaddig, amíg érte nem küld. Ennek az intézkedésnek a háttere csak akkor vált nyilvánvalóvá, mikor Szlávy a választások megejtése során bejelentést tett a jegyzői tisztségre vonatkozólag. Röviden közölte a megjelent tanácsnokokkal, hogy a jegyzői tisztségre olyan egyént kell választani, akiben a közönség minden egyes tagja megbízik. Papicsról ezt nem lehet állítani, ezért nem erősíthető meg a jegyzői tisztségben, amit a tanács ráruházott.
