Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
80 KOVÁCS I,AJOS hogy bírót és polgármestert is választhasson, még azt kellett kieszközölni, hogy a polgármester megelőzze rangban a bírót. Erre vonatkozó kérését 1773 február 13-án terjesztette a kamara és a helytartótanács elé. Hivatkozott Buda és Sopron példájára, melyekben mint első osztályú szabad királyi városokban a polgármester megelőzi a bírót, továbbá arra, hogy Pest a szabad királyi városok sorában közvetlenül Buda után következik, és kiváltságlevele a polgármestert a bíró előtt említi meg. Úgy találta, hogy Buda és Pest lakosságának is érdeke a szervezet megegyező rendezése, mert a két város egymás mellett fekszik. Erre a kérésre még a tisztújítás megtartása előtt megjött a kedvező válasz. 241 ) Az 1773. évi tisztújítás nagy esemény volt Pest város életében, mert akkor választottak a polgárok elsőízben polgármestert. A választás Mosel javára ütött ki, ő lett a város első polgármestere. Méltán rászolgált erre a nagy megtiszteltetésre. Hosszú, negyvenöt éves hivatali pálya állott mögötte, melyet hűséggel szolgált végig és ebből 19 évet a város élén töltött. Meg tudta őrizni a polgárok ragaszkodását azokban a nehéz napokban is, amikor sokak működése ellen hangzott el kifogás. Polgártársai ragaszkodása továbbra is megnyilvánult mellette, pedig előrehaladott korára való tekintettel foglalkozott a visszavonulás gondolatával. 242 ) A város életében is újabb nehézségek ütötték fel fejüket, melyek hozzájárultak elkedvetlenedéséhez. 1776-ban a városban tartózkodó jurátusok és a polgárok között verekedés támadt, amelyért a felettes hatóságok a város vezetőségét is hibáztatták. A tanács tagjait e miatt pénzbüntetéssel sújtották, csupán Moselt mentették fel alóla, tekintettel a városnak hosszú időn át teljesített hű szolgálataira. Nemsokára a tanács kebelében fellépő egyenetlenségek és a polgárok újabb elégedetlensége olyan feladatok elé állították, amelyekkel nem tudott már megbirkózni. Neki és a városi ügyeknek is előnyére vált, hogy 1783-ban végre megválhatott tisztétől. Ekkor már rendkívül kiélezett volt a helyzet. Az elégedetlenség kölcsönös vádaskodásokra és feljelentésekre vezetett, és e miatt vizsgálatot rendeltek el. A feljelentők nem vették tekintetbe Mosel teljesen elaggott voltát, és neki is kijutott része a támadásokból. 243 ) A felmerült panaszokat végső fokon II. József bírálta el. A kancellária az ügyben az uralkodóhoz intézett előterjesztésében figyelembe vette Mosel elaggott voltát és mentségéül hozta fel ebből eredő fogyatékosságait. Az uralkodó, akinek messzemenő tervei voltak a várossal kapcsolatban és örült, hogy alkalma nyílik a város ügyeibe való beavatkozásra, nem vette tekintetbe a kancellária véleményét. Moselt a tanácsból való kizárásra ítélte, egyúttal alkalmatlannak nyilvánította a további tisztségviselésre. 244 ) Mosel nem nyugodott bele az őt ért sorsba és igyekezett kieszközölni új vizsgálatot. Ebben segítségére volt Papics polgármester, akit József szintén megfosztott tisztétől. Folyamodásukkal sikerült elérniük, hogy a városnál működő királyi biztos parancsot kapott újabb vizsgálat lefolytatására. A vizsgálat igazolta, hogy Moselt nem terheli súlyosabb bűn. 245 ) Ezért az uralkodó feloldotta a kizáratás büntetése alól, csupán azt tartotta fenn, hogy a régi tanács túlnyomó részével őt sem szabad többé tisztségekre jelölni a parancsa értelmében megtartandó új választáson. 246 )
