Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig

PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 81 A tanácsból való kilépése után teljes visszavonultságban élt 1786 december 19-én bekövetkezett haláláig. Első feleségének, Parti volt bíró sógornőjének elhunyta után újra megnősült. Házasságaiból nyolc gyermek született. Egyik lánya és egyik unokája magyar emberekhez mentek nőül. Hagyatéka, melybe a Parti bírótól örökölt vagyon is beletartozott, ingat­lanokból állott és 21.756 forintnyi értéket képviselt. 247 ) Josephy György 1708 körül született Pesten. 248 ) Atyja, Joseph György pesti adózó volt és a kuruc háború idején értékes szolgálatokat teljesített a városnak. 249 ) Anyjának csak keresztneveit — Mária Róza — ismerjük. 250 ) Atyját még gyermekkorában, 1718-ban elvesztette. Iskoláit a pesti piarista atyáknál végezte 1717-től 1726-ig. 251 ) 1730 január 30-án, amikor még gyámság alatt állott, kérte a tanácsot, hogy alkalmazza a városi irodában. Kérését azzal a feltétellel teljesítették, hogy igyekezzék megfelelően viselkedni és elsajátítani egyet-mást az állásához szükséges ismeretekből. 252 ) Egy év múlva fizetésben is részesítették és mint járulnoknak évi 30 forintot szavaztak meg neki. 253 ) Munkáját szorgal­masan végezte, csak írása ellen merült fel kifogás. 1733-ban azzal a fel­tétellel emelték fizetését, hogy szebben és helyesebben írjon. 254 ) A polgár­jogot 1735-ben kapta meg, miután átvette atyai örökségét. Ekkor már Írnoki tisztet töltött be. 255 ) 1737-ben választópolgár lett, 1739-ben pedig a külsőtanács tagja. 256 ) 1740-ben árvaszámvevővé választották és meg­bízták a gyámügyek vezetésével. 257 ) Tanácsnokká az 1745. évi tisztújítás alkalmával választották. A tiszt­újításról a kancelláriának küldött jelentésben a szokáshoz híven meg­indokolták megválasztását. Érdeméül több nyelvben való jártasságát tudták be. Kiemelték, hogy latinul, magyarul és németül, azonkívül két szláv nyelven beszél, aminek — tekintettel a város lakosságának össze­tételére — sok hasznát veszik. 258 ) Tanácsnoki teendőit évek hosszú során át kifogástalanul látta el, csendben végezve feladatait. Elismerést jelentett számára, hogy az 1751. évi országgyűlésen őt választották városa egyik követének. 259 ) Körülbelül 60 éves volt, mikor 1767-ben megszervezték a helyettes­bírói tisztséget. Az új tisztségre őt választották meg egyhangúlag. 260 ) Két év múlva elnyerte a bírói tisztet és ezzel a város élére került. 261 ) Csak rövid ideig, mindössze két évig állott a város élén. 1773-ban, az első polgármesterválasztáskor Josephyt újra bíróvá választották, ekkor azonban a bíró már nem a város élén álló főtisztviselő volt, hanem a törvénykező ülések vezetője. 262 ) 1775-ben még egy ízben megválasztották bírónak, tekintettel azonban elaggott voltára és betegségére, teendőit nem tudta rendesen ellátni. 263 ) Betegsége rövidesen annyira elhatalmasodott, hogy az üléseken egyáltalán nem vehetett részt. 1776 szeptember 1-én kénytelen volt beadni lemondását. 264 ) Pótlásáról a legközelebbi tisztújításig helyettes állítása útján gondoskodtak. Visszavonultságában megérte még azt a vizsgálatot, melyet II. József intézkedésére a tanács ellen folytattak. Kevéssel az uralkodónak a vizsgálat ügyében hozott döntése előtt, 1785 június 23-án hunyt el. Bár nem fűződtek nevéhez jelentős események, elégtételül szolgál emlékének az, amit Szlávy királyi biztos állapított meg róla, aki az 7. Tanulmányok Budapest múltjából X.

Next

/
Oldalképek
Tartalom