Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
(3S KOVÁCS bAJOS 1 Pest kiváltságlevele nemcsak bírói, hanem polgármesteri tisztségről is említést tesz, épúgy mint a budai kiváltságlevél. Budán már 1708 ói: betöltötték mindkét tisztséget. Pesten csak 1725-ben került a tanács elé ez a kérdés. Ebben az évben a polgárok azt kívánták a tanácstól, hogy gondoskodjék a polgármesteri tisztség megszervezéséről. A tanács a város kedvezőtlen pénzügyi helyzetére való tekintettel csak abban az esetben volt hajlandó a kérdéssel foglalkozni, ha a polgárok külön adózást vállalnak az ügy érdekében. Erre a polgárok nem voltak hajlandók, így nem teljesülhetett kívánságuk. 111 ) 1740-ben egyes elégedetlen polgárok ismét a tanács elé terjesztették a kérdést, a tanács azonban nem tárgyalt velük, kijelentve, hogy nem illetékesek az ügyben. 112 ) Csak jóval később vált lehetővé ennek a többször szőnyegre került kérdésnek a megoldása. Pest 1773-tól kezdve választott polgármestert is, aki attól kezdve a város feje és a tanács vezetője lett a bíró helyett. 113 ) A tanácsnoki tisztség továbbra is életfogytiglanra szólt. Az a bíró, illetőleg polgármester, akit nem választottak meg újra, a választás után tanácsnokként folytatta működését. Éppen azért a vezető hely elvesztése ezután sem jelentette a város ügyeiből való kikapcsolódást. Egyesek éppen tanácsnok korukban szerezték a legnagyobb érdemeket a város szolgálatában. A bírói tisztet a kiváltságok visszaszerzése után is jóidéig a polgárok sorából választott bírókkal töltötték be. A báró Laffert királyi biztos által vezetett 1731. évi tisztújítás alkalmával választottak elsőízben olyan bírót, aki a tanács alá rendelt tisztviselők sorában kezdte városi pályáját. Ettől kezdve egészen 1784-ig mind a bírák, mind a polgármesterek — egy esetet kivéve — azoknak a sorából kerültek ki, akik a tisztviselői pályát választották élethivatásul. Ez a gyakorlat igen jól bevált és azt eredményezte, hogy a tisztújítási rendeleteknek a minősítettségre és a város körül szerzett érdemekre vonatkozó kitételei a tanács körében speciális értelmezést nyertek. Az volt a véleményük, hogy az a minősített ember és az szerez a város körül érdemeket, aki kezdettől fogva a város szolgálatának szentelte életét. Az csak természetes, hogy a város vezetőjére nézve elsősorban vonatkozott ez az elgondolás. 114 ) * {Proberger Jakab adatait 1. A bécsi kamara fennhatósága с részben.) Eisenthali Eysserich Sámuel Modorban (egy másik adat szerint Nagyszombatban) született 1662 körül és 1694 május 25-én kapta meg Pesten a polgárjogot 10 forintos díj lefizetése ellenében. 115 ) Letelepedése után egy három szobából álló egyemeletes házat szerzett. 116 ) Megélhetését az Aranyhorgonyról nevezett beszállófogadó biztosította, továbbá kereskedése. 117 ) Árúkészlete 1696-ban mintegy 2000 forint értéket képviselt. Volt 16 hold földje is. 118 ) A polgárjog megszerzése után csakhamar hatósági megbízatást is nyert, a tanács ugyanis borgazdává választotta egy másik polgárral együtt. Megbízatásából kifolyólag a város borait kellett ellenőriznie. 119 ) Letelepedésétől kezdve résztvett a várospolitikai életben és eleinte Herold hívei közé tartozott. 1695-ben, mikor Heroldot gyilkosság vádjával
