Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 69 terhelten őrizetbe vették, másodmagával kezességet vállalt érte, hogy elbocsássak a fogságból. 120 ) Az 1697. évi választás alkalmával tevékeny szerepet játszott és Heroldra adta szavazatát. 121 ) A mellett támadta a tanácsot és bírálat tárgyává tette adókezelési módszerét. A tanács ellen történt fellépése miatt pénzbüntetéssel sújtották. 122 ) 1701-ben, mikor már általánossá vált az adminisztráció ellen érzett gyűlölet, egyik vezére volt az adminisztrációellenes polgároknak és ismételten eljárt a tanácsnál társaival, kérve, hogy fellebbezze meg az adminisztráció erőszakos intézkedéseit. Ezért az adminisztráció szabott ki rá büntetést. 123 ) Ettől kezdve Eysserich teljesen az önkormányzati mozgalom mellé állott. Állásfoglalása igen fontos volt, mert sok híve volt a polgárok sorában. Ennek köszönhette, hogy 1705 április 29-én, az első szabad választás alkalmával tanácsnokká választották. 124 ) Mint tanácsnok 1708-ban résztvett a pozsonyi csonka országgyűlésen. 125 ) A tanácsnoki tisztség betöltése mellett továbbra is szorgalmasan foglalkozott kereskedése ügyeivel. A háborús viszonyok ellenére is talált rá módot, hogy fenntartsa a kereskedelmi forgalmat a császáriak kezén levő és a Rákóczinak hódoló területek között. Ebben egy a Csepel-szigeten lakó fivére volt segítségére, akinek házát mindkét fél sal va guardiának ismerte el. Itt rakták le a nevére Keletről érkező árukat, és itt helyezte el ő is a Kelet felé továbbítandó áruit. 126 ) Bíróvá elsőízben Proberger végleges lemondása után, 1709 május 21-én választották meg. 127 ) Nehéz helyzetben vette át tisztét. A kuruc háború még nem fejeződött be, a város pénzügyi helyzete pedig nagyon kedvezőtlen volt. A nehéz viszonyok ellenére teljes mértékben elnyerte polgártársai bizalmát, és ennek tudható be, hogy az 1711. évi bíróválasztáskor négy tanácsnok" kivételével mindenki ráadta szavazatát. 128 ) 1713ban egyhangúan választották bíróvá. Az 1713. évi tisztújítási jelentésben megokolták, miért ragaszkodnak hozzá a polgárok. Amint a jelentésből kitűnik, a megelőzőleg lezajlott pestisjárvány idején buzgalommal és kiválóan irányította a város ügyeit és a mellett nyelvtudásánál fogva tolmács nékül tud érintkezni a városban élő három nemzettel. 129 ) Megnyerő egyéniség volt, aki iránt polgártársai szeretete még halála után is megnyilvánult. Átmenetileg ugyan kiesett a többség kegyeiből, éspedig, miként annakidején Herold, a bírói fizetés kérdése miatt. A tanács kilátásba helyezte, hogy bírói tiszteletdíjban fogja részesíteni, a polgárok viszont ellenezték a tanács szándékát. Tartottak tőle, hogy ez terheik emelkedését vonja maga után, és kijelentették, hogy az fizessen, aki ígéretet tett rá. 130 ) Később a polgárok teljesen elfelejtették ezt az eseményt és 1725-ben újra bírájukka választották, mégpedig egyhangúlag. 131 ) Tisztét ekkor csak egy cikluson keresztül tartotta meg, 1727-ben végleg visszavonult a tanácsnokok sorába. Neander városkapitány halála után ráruházták a városkapitányi tisztséget. 132 ) Eysserich személye magyar szempontból is érdekes. Idegen neve ellenére a városban élő három nemzet közül a magyar nemzethez tartozónak tekintették, ő volt tehát a városnak az első magyar vezetőfőtisztviselője. 133 ) Magánbeszélgetések során is használta anyanyelvünket. 134 ) Halála után özvegye magyar nevű emberhez, Kapi Tóbiáshoz ment nőül. 135 ) Magyar kapcsolataira enged következtetni az, hogy amikor a
