Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
A GRANÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜLETEI 197 leg cínterem is volt, templom állott. Fennmaradt nyomok arra engednek következtetni, 63 ) hogy a XV. században itt állott a johannita ispotalyos lovagok klastroma és szent Miklósnak szentelt temploma, amely a török hódoltság alatt aztán mecsetnek adott helyet — amely a visszavétel után a szerviták első temploma lesz. 64 ) A telek dél-nyugati részén, a mai főhomlokzat vonalában egyszerű polgári házak álltak, kis belsőségen, amelyeket a rokkantak háza építésekor meg kellett váltani — viszonylag jó drága pénzen. Ráday Pál, a reformátusok vezérférfia felesége révén szintén egy ház birtokosa volt itt. A város ezt a házat megbecsülte és megvette, de Ráday ezt a városi határozatot megfellebbezve, a királytól olyan rendelkezést nyert, hogy a városi tanács tartozik Rádaynak a város más részében házhelyet adni. Szokatlan és talán egyedülálló eset, hogy a legfelsőbb rendelkezést a város a hercegprímás elé terjesztette s nála remélte a királyi parancs megváltoztatását — ami persze nem sikerült, de az invaliduspalota számára a Ráday-telek szabaddá lett. Híre az épületnek nagy volt — aki Pestre, Budára vetődött, nem mulasztotta el, hogy megnézze, és ha utazását feljegyzésekben megörökítette, a rokkantak palotáját mindig csodálattal említette meg. Magyar szempontból az épület két tekintetben emlékezetre méltó. A gránátosok kaszárnyájában a magyar kultúra sem volt egészen idegen. 1847 őszén azt olvasta a két magyar haza, 65 ) hogy : »több gránátosok Lant és kard című almanachot fognak kiadni«. Igaz azonban, hogy azt is olvashatták ugyanott és ugyanakkor, hogy ez a »szép idea is meghalt, mielőtt megszülethetett volna« . . . Fontosabb és maradandóbb terméke volt a kaszárnyaépületből kikerült Kossuth-bankó. Tyroler József neves rézmetsző itt az épület II. emeletének északnyugati sarokszobájában dolgozott sajtójával, s itt készült a szabadságharc papírpénze. A városi életre is fontos volt az ötvenes években, amikor a bécsi pénzügyi és esemény-hírek táviratai itt, egy földszinti ablakban voltak olvashatók. Itt volt az irodája a tőzséreknek, akik a vasútállomáson át érkezett sürgönyöket kifüggesztették a nagyközönség számára. 66 ) A rokkantak háza, úgy a granatéros kaszárnya, a Károly-laktanya — a monarchia, de különösen a magyar kérdésekben mindig aggályoskodó és rosszakaratú Ausztria, határozottabban Bécs érdekeit szolgálta. A kétfejű sas és a fekete-sárga zászló extraterritoriális területe volt, magyar benne csak a tiszaújlaki bajuszpedrő volt, amelyet a magyar legények a ládájuk alján tartogattak. Azután, hogy erről a területről elrepült a heraldikai csodamadár, és a kétszínű zászló háromszínűre változott, megváltozott a hatalmas épület levegője is. A Széchényi prímás egykori csejtei uradalma most nem magyar: tót földön van, de az abból épült palota-óriás most egészen magyar. A monarchia rokkant harcosai számára emelt kaszárnyaépület ország-világ előtt ismeretessé lett. Az idegenek, akik Európa kultúrterületének legkeletibb fővárosába vetődtek — mind megnézték és Pestről szóló feljegyzéseikben nem felejtkeztek meg annak dicséretéről. 67 ) A magyar
