Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
ADALÉKOK BUDA ÉS PEST 1684. ÉS 1686. ÉVI OSTROMÁHOZ 121 meghúzódó valaki megírja, hogy Kászon (Kázum) basát Budáról elcsapták és székesfehérvári szandzsákká degradálták, helyébe a herélt boszniai Ali basát tették, akinek érkezését minden órában várják. Vele érkezik tíz szandzsák katonasága, akik azért jönnek ide, hogy Pestet hét bástyaművel megerősítsék, a Dunát a város körül vezessék, a Szent Gellért-hegyén pedig egy tornyot építsenek. E munkálatok prefektusa Kászon basa leszen, aki mindaddig, míg e munka el nem készül, Pesten marad. 5 ) Úgylátszik tehát, hogy Kászon basa hadmérnökféle lehetett, aki műszaki munkák végrehajtására alkalmas volt, de egy nagy vár katonai kormányzására használni nem lehetett. Azonban nemcsak ilyen, hadi szempontból különösen fontos híreket kapunk a fővárosból, hanem még azt is megtudjuk, hogy melyik basa mikor és hol legelteti lovait, mint ahogy 1553-ban Paxy János Miksa főhercegnek jelenti, hogy a budai, pesti, esztergomi és váci oszmánság lovait már kicsapta (május 3-án) legelni, és a budai basa lovai Kelenföldén, a pesti oszmán helyőrség lovai pedig Pest fölött, nyilván a Rákoson legeltek. 6 ) Ivátjuk tehát, hogy az ügyes magyar kémek mindent látnak, hallanak és megtudnak s mindenről jelentést tesznek. A XVI. század hatvanas-hetvenes éveiben Budán Kis Péter deák végezte az értékes kémszolgálatokat, aki pl. 1565-ben nemcsak az oszmánok óbudai táborát kémleli ki, hanem a keresztényeknek csatára alkalmas táborverési típust is tervez s ezt úgylátszik rajzban a királynak Bécsben személyesen adta át. 7 ) Eltekintve most már az efféle inkább katonai jelentőségű értesülésektől, a XVI. században Budáról másféle, egészen meglepő híreket is kapunk. így pl. 1575-ben Istvánffy Miklós Batthyány Boldizsárt arról tájékoztatta, hogy több konstantinápolyi, budai és más helyről biztos hírként közlik azt a titkos értesülést, hogy az oszmánok császára ezen év őszén Budára jönni készül és a telet az egykori magyar fővárosban akarja tölteni. A budai fellegvárat (tehát Mátyás királyunk egykori palotáját) már tisztogatják, az ablakokat, szobákat, konyhákat és egyéb helyiségeket már restaurálják, nemkülönben gabonát és más mindenféle élelmet is gyűjtenek. Az a híre, hogy a császár Magyarország megtekintésére és nem hadakozni, háborús céllal jön, ámde ki tudja? — írja Istvánffy. 8 ) Ez a hír mindenesetre rendkívül érdekes volt, ámde alig lehetett elhinni, hogy a Nagyúr a szelídebb éghajlatú Konstantinápolyt éppen télvíz idején hagyja el és a zord évszakban jöjjön Magyarországot megtekinteni, amikor az időjárási viszonyok efféle kirándulásokra és utazgatásokra éppen nem alkalmasak. így tehát ez a hír csak érdekes hír maradt, és a szultán sem ekkor, sem soha Budát állandó tartózkodásával meg nem tisztelte. 1578-ban pünkösd hétfőjén (május 19) este 10 óra tájban sűrű villámcsapások kíséretében heves zivatar, sőt földrengés is volt Budán, s ekkor a villám becsapott a királyi várba, Mátyás király egykori palotájába, s éppen oda, ahol az oszmánok puskaporukat tartották, mire az egész épület a robbanás folytán rombadőlt és leégett, úgyhogy alig maradt benne lakható épületrész -, továbbá Buda és Pest is leégett. 9 ) Bár szinte hihetetlenül hangzik, de mégis megtörtént, hogy a nyugati kereszténység, úgy mint a magyar királyok idejében, Budához fordult
