Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
122 IVÁNYI BÉIyA szükség esetén most is segítségért, noha most már Burópa éléskamrája fölött az oszmánok rendelkeztek. 1571-ben történt, hogy a németországi részeken itt-ott gabonaínség volt, mire Augsburg városa a császárhoz követeket küldött, hogy járjon közbe a budai basánál, hogy ez engedje meg, hogy a magyar rónáról búzát lehessen Augsburgba kiszállítani. Nem tudjuk, vájjon a császár közbejárt-e vagy sem, de mindenesetre jellemző, hogy Magyarországnak mint nyugat éléskamrájának emléke Európában még a XVI. század második felében is élt, s úgylátszik, hogy szerencsés fekvésénél fogva egykoron Buda lehetett az alföldi gabonakivitel központja. 10 ) Azonban nemcsak Augsburg tartotta még ekkor is számon Buda létezését, hanem pl. Nürnberg is. Itt is figyelemmel kísérték a Budán történteket, s ide a XVI. század végén Bécsből egy Boldizsár nevű kamarásmester Írogatja sógorának, bizonyos Kőler nevű embernek a budai híreket, hogy pl. 1595-ben új basát »választottak«, hogy »die ungerischen mit ihrem Veltleger vor Offen« állanak, stb. 11 ) A XVII. században virágkorát élő hadifogoly-üzlet lehetővé tette azt is, hogy a nemzet még a budai basa divánában történtekről is értesüljön, amint azt a körmendi levéltárban lévő nagyszámú csonkatorony béli magyar rablevél bőségesen igazolja. Ezen értesüléseket az országot keresztülkasul járó és sarcot kolduló magyar hadifoglyok valószínűleg élőszóval is terjesztették. Már 1608-ban ilyenféle híreket üzen és ír két Budán lévő magyar legény Váraljai Mátyás és társai körmendi vajdáknak. 12 ) 1616-ban Budán lakik egy Balázs deák nevű ember, aki nyilván magyar-oszmán tolmács lehetett, s aki Batthyány Ferenccel, Bogárdi Jánossal, Tóth Mártonnal levelez, viszont ugyanezen évben Budáról ír levelet Garcia Gáspár Batthyány Ferencnek, aki valószínűleg követségi ember lehetett. 1621-ben L,engyel Boldizsár ír levelet Batthyány Ferencnek, hogy »Szepsy, Kutasy, Tallay uraimék« — akik valószínűleg Bethlen Gábor emberei voltak — »Budára mentenek, tisztességesen fogadták őket«. 13 ) Gróf Esterházy Miklós nádor úgylátszik Budán állandó megfigyelőket tartott, mert 1636-ban Batthyány Ádámnak azt írja, hogy : »Nem réghen hozák hírét annakis, s — írják azon Budán való embereinkis«, hogy a boszniai oszmán hadak »Budához érkezvén s giőlekezvén az Pesti mezőre fognak táborba szállani. ..« stb. 14 ) Az oszmánok által megszállt és behódoltatott területek helységei is sűrűn érintkeztek Budával, azonban ez az érintkezés rendszerint nem volt kellemes. így 1652-ben »Bölcske varasának« a budai Haszol Olmár Húszain bulyok basával volt kellemetlensége és ezért Budával sűrű érintkezése, s ugyanekkor a patai és solti bíráknak is volt valami bajuk a budai »urakkal«, s a budai vezér valamiért »egi röttenetös fene természetű csauzot« több csauzival együtt bocsátott reájuk. 15 ) Természetesen az oszmánok által meg nem szállt területeken a magyarságnak is bőven voltak oszmán hadifoglyai, akiknek Budával rendes postai kapcsolatuk és forgalmuk volt, »mert ott talállyák Vezérrel egiüt az fő tisztviselőket«, és mivel Budáról is küldtek ki leveleket és ott is megfordultak a sarcuk után járó oszmán hadifoglyok, ezek útján is szivárogtak ki hírek az országba. 16 ) Természetes azonban, hogy az oszmán hadifoglyok nem egészen megbízható híreinél sokkal értékesebb értesülésekkel jöttek
