Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
120 IVÁNYI BÉIyA lábát az oszmán Budára s ott még jól be sem rendezkedett, máris érkeznek hírek mind Pestről, mind pedig Budáról. A magyarságot természetesen elsősorban az oszmánok budai-pesti erőviszonyai, a budai vár állapota, szóval a hadi szempontból értékes hírek és értesülések érdekelték. Különösen áll ez a megállapítás áz 1542 előtti ostrom idejére, amidőn a magyarság és Ferdinánd király is Buda és Pest helybenmaradt magyarjaival a szoros kapcsolatot már csak azért is fenntartotta, hogy az oszmánok hadititkait kifürkésztessék. így pl. 1542-ben Perényi Péter (akit egyébként az oszmánokkal való cimborálással gyanúsítottak) a pesti bíróval és polgárokkal, továbbá egy Nagy János nevű kémfélével tartott fenn összeköttetést, akiktől úgylátszik értékes híreket tudott meg és ezeket Ferdinánd királlyal is közli. A pesti magyarságtól szerzett híreiről nincsenek részleteink, mert a pestiek levelét egyszerűen továbbította a királyhoz, de már becsesek azok az értesülések, amelyeket Nagy Jánostól tudott meg. E szerint Nagy János Budán azt hallotta, hogy az oszmánoktól ásókkal és egyéb szerszámokkal fölszerelt 20.000 munkás és 600 kőmíves Budára érkezik. A 20.000-es szám valószínűleg túlzás, és ezen számból legalább egy nullát el kell vennünk. Nagynak egyéb értesülései is voltak ; és elmondotta, hogy az oszmán Buda városa körül akarja a Dunát vezetni, ami erődítési szempontból • érdekes elgondolás volt, úgylátszik azonban, hogy ez a terv technikailag akkor keresztülvihető nem volt. Ezenkívül az oszmán a Gellért-hegy tetején egy erődöt is akar építeni, ahonnan Pest városát védelmezné. 1 ) Amint tudjuk, az 1542 október elején Budavár ellen tervbevett ostrom, amely azonban csak Pest ostromáig jutott, csúfos kudarccal végződött. Ennek lezajlása után egy Őz (Hewz) János nevű és Bátorban lakó veterán magyar harcos nem tudván a történtekbe belenyugodni, valamelyik magasabb fórumhoz (talán egyenesen a királyhoz) Pest és Buda újabb ostromára vonatkozólag írásban egy bő és terjedelmes emlékiratfélét nyújtott be, melyben az ostrom mikénti végrehajtására tanácsokat ad. 2 ) Ebből nyilvánvaló, hogy Pest 1542. évi sikertelen ostromával a magyarság a főváros visszaszerzésének ügyét korántsem látta elintézettnek s további kísérletezést kívánt, ámde a század végéig Buda visszaszerzése tárgyában semmisem történt. A magyarság természetesen Budát ezután is szoros megfigyelés alatt tartotta, és úgylátszik, kémféle embereink állandóan Budán tartózkodtak, akik az ottani eseményekről folyton tájékoztatásokat küldtek. így pl. Albert prépostnak a királyhoz 1543-ban küldött egy leveléből látjuk, hogy ekkor Horváth János váci prefektus kémje állandóan Budán tartózkodik. 3 ) A Budát és Pestet figyelő kémek feladatát némileg megkönnyítették a minduntalan Budára, vagy azon keresztül Konstantinápolyba igyekvő császári vagy királyi követek és kíséretük, továbbá a kereskedők, akik úgylátszik szintén mindent számontartottak és figyelemmel kísértek. 4 ) A budai és pesti magyar hírszolgálat tehát már az oszmán megszállás első éveiben kifogástalanul működött, és így a nemzet a Budán történteket mindig pontosan tudta. így pl. 1551-ben egy A. S. betűk mögött
